Skip to main content

Mézeskalácsok prágai módra



Advent harmadik vasárnapján a Prágai Magyar Katolikus Lelkészség plébániáján tartottunk egy családi hangulatú mézeskalácssütést, mellyel a prágai magyar fiatalságot igyekeztünk megszólítani. Ezt a programot azzal a céllal hívtuk életre, hogy az év végi hajtás és csillogás közepette kicsit jöjjünk össze az ünnep valódi lényegére összpontosítani.



Ez az alkalom elindítója kívánt lenni a januártól induló ifjúsági csoportnak, melynek gondolata már egy ideje érlelődik. Szeretnénk kétheti rendszerességgel összehívni az érdeklődő fiatalokat, hogy közösen beszélgessünk a lelki és hitéletről egy-egy érdekfeszítő téma körbejárásával, s ezzel elősegítsük egy működő magyar ifjúsági közösség megszületését.
 




Azon túl, hogy szépet, még finomakat is alkottunk: annak sem kellett elkeserednie, akinek nem sikerült tökéletesen a díszítés – ha nem volt megelégedve a végeredménnyel, akkor még mindig vígan elropogtathatta a karácsonyi sütit. 



 

A mi mézeskalács-programunk receptje a következőképp alakult:
  • végy 3 elszánt embert, akik kitalálják és végigcsinálják az eseményt;
  • hirdesd kitartóan az elérhető fórumokon, hogy minél több emberhez eljusson a híre;
  • ehhez add hozzá egy adag sütőforma és nyomózsák megvásárlását, majd hagyd állni egy-két napig;
  • ezt követően kutasd fel a legjobb mézeskalácsreceptet és az esemény előtt próbáld ki másfél héttel;
  • a sikerültebb darabokat ezután használhatod karácsonyi könyvtámasznak vagy csörgődob kibélelésére (így jövő karácsonyra ehető keménységűre puhul);
  • az esemény előtt 3-4 nappal gyúrd be a mézes tésztáját, abban reménykedve, hogy ez most vállalhatóan puhára sikerült (és tényleg!);
  • aznap adj hozzá 8-9 fiatalt és ehhez egy csipet tündéri szőke kislányt, kavargasd egy kicsit, majd hagyd, hogy magától működjön;
  • kell még bele egy merőkanálnyi kreativitás (azért akadt bőven), néhányunknak meg három-négy teáskanálnyi merészség (kézügyesség híján);
  • töltsünk bele néhány pohár forralt bort, hogy ne legyen túl száraz;
  • ezután keverjük össze némi karácsonyi zenével, tésztát nyújtó férfiakkal és kalácsokat díszítő lányokkal...
  •   ...és kész is az első közös mézeskalács-sütéses programunk receptje.
Egészségetekre!

Ezt a rendezvényt szeretnénk hagyománnyá emelni, hiszen tudjuk, mit jelent együtt készülni a karácsonyra, anyanyelven ünnepelni.

A hangulat a karácsonyhoz, az adventhez illően emelkedett és meghitt volt, hiszen ez az ünnep nem hangos szóval, hanem valódi egymás felé fordulással válik teljessé. Nem az ajándékok értéke, hanem az emberi kapcsolatok fontosak igazán, a lelki megtisztulás, a szeretetteljes, gyermeki hit és a Megváltó közeledése teszi igazán ünnepé ezeket a napokat.


A bejegyzést készítette: Demján Izabella

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze