Adventi játszóház gyermekekről gyermekeknek
A Cseh- és Morvaországi Magyarok szövetsége Ostravai Alapszervezete idén sem feledkezett meg a gyerekekről. A tavalyi gyerektoborzásra felbuzdulva úgy gondoltuk, idén se maradjon a karácsony gyermekek nélkül. Mégiscsak vannak itt néhányan, még ha nem is tud mindenki magyarul, de a magyar szülők ill. nagyszülők megérdemlik, hogy a gyerekeknek is teremtsünk egy magyar világot, ahol alkalmuk adódik kicsit közelebb kerülni a nyelvhez, a kultúrához.
Így volt ez az idén is, így karácsony tájékán, mert szerettünk volna örömet okozni a legkisebbnek is. A főszervezők csapatában a szokásos emberkék voltak: Anna, Editke és János. Nekik köszönhetően valósulhatott meg ez a meseszép adventi szombat. Editke már előző nap elkezdte a készülődést a finomabbnál finomabb ételek előkészítésével. Szombat délelőtt már reggeltől ott sürgölődött a konyhában. Mire beértem délelőtt 10 előtt a klubba, már kezdhettük is a ráhangolódást a karácsonyra. Előkerültek a díszek, a zene és lassacskán elkezdtek beszállingózni a gyerekek is.
Ebben az évben a gyerekeknek (és természetesen a felnőtteknek is) alkalmuk volt kipróbálni a kézügyességüket. Eljött hozzánk Nagy Sanyi és felesége Litka, akik a viaszvasalás technikáját mutatták be nekünk. Sőt, ahogy láttam, a gyerek is nagyon élvezték. Azt hittem nehéz lesz, de nagyon egyszerű és mókás dolog volt különféle képeket kreálni- itt aztán mindenki elengedhette a fantáziáját és alkothatott szabad kedvére.
A másik asztalnál ültem én, ahol színeztünk, ragasztottunk és hajtogattunk a gyerekekkel. Annak ellenére, hogy sok ötletet hoztam, még a végén ők tanítottak meg engem új dolgokra.
A délelőtt folyamán Editke készített egy kis rágcsálnivalót a gyerekeknek és teát. Csak úgy falták!
Lassan elérkezett az ebédidő: a gyerekeknek hot dog, pizza vagy hamburger volt a menü, mi felnőttek körömpörköltet ettünk. Nagyon finom volt minden, de ennyi ételről álmodni sem mertünk volna. De itt még nem ért véget az ételsor. Az ebéd után jöhetett a desszert: agofri. Na, több sem hiányzott, csak úgy kapdosta mindenki! Emellett pedig folyamatosan elkezdődtek az adventi koszorúkészítések. Szebbnél szebb kreációkat láthattunk, nagyon ügyesek voltak a gyerekek. Közben Sanyi lufikkal is meglepte a kis zsiványokat, különböző lufiállatkákat fújt fel nekik, melyeket élvezettel hordozgattak egész nap.
Ezen a délutántól a kettőtől a hatvanévesig minden korosztály ott volt. Ettünk, ittunk játszottunk, mulattunk. Miután kezdtek elfáradni a gyrekek, ideje volt hívni a Mikulást, aki nagy örömmel érkezett meg a kis lurkókhoz. Hozott nekik csokit, de persze a gyümölcs sem hiányozhatott! A nagy öröm minden kisgyermek arcára kiült és csak a csokicsomag zörgését lehetett hallani. Elkészült a közös fénykép a Mikulással, akinek aztán mennie kellett tovább a többi gyermekhez a nagyvilágban...
A délután legvégén előkerült a karácsonyfa is, melyet nekünk kelett feldíszíteni. Így fogtam a gyerekeket és együtt összeraktuk, feldíszítettük sőt még énekeltünk is.
Szépen indult az advent, a várakozás. Jó érzés volt együtt lenni, látni a gyermekek szemében az örömöt és csillogást. Reméljük a jövő ostravai magyar fiataljait láthattuk itt és az öröm sosem fogja őket elhagyni.
Boldog karácsonyt!
A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina
Comments
Post a Comment