Skip to main content

Először Morvaországban




2019-ben, egy évvel a Magyar Film Napja emléknap meghirdetése után a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni és Ostravai Helyi Egyesületei a Prágai Magyar Intézet támogatásával csatlakoztak az eseményhez. A Magyar Film Napját a Filmalap kezdeményezésére vezették be, hogy felhívják a figyelmet a magyar filmjátszás és filmkészítés nagy múltjára és kiemelkedő szerelőire, valamint hogy a nagyközönség érdeklődését még inkább a kortárs magyar filmgyártás eredményeire irányítsák. Erre nemcsak a nagy múltú alkotók (pl. Szabó István és Jancsó Miklós), hanem a fiatal művészek (mások mellett Reisz Gábor és Nemes Jeles László) komoly eredményei is nívós nemzetközi versenyeken magyarázatul szolgálnak. 1901. április 30-án mutatták be az első magyar fekete-fehér megrendezett némafilmet, Zsitkovszky Béla A táncz című alkotását, ezért került az ünnepnap erre a tavaszi dátumra.
 
A Prágai Magyar Intézet évtizedek óta rendszeresen közvetíti a magyar filmeket a cseh főváros nagyközönsége számára, és számtalan alkalommal közreműködik filmfesztiválokon országszerte. Így jutott el többek között Szász János: A hentes, a kurva és a félszemű című műve a 26. Európai Filmek Fesztiválja keretében Brünnbe idén április elején. A Magyar Film Napja eseménye két kiemelkedő, többszörösen díjazott rendező: Mészáros Márta (többek között berlini Arany Medve-, Arany Aréna életműdíj) és Antal Nimród (például cannes-i fesztivál, ifjúság díj) alkotásával debütált Brünnben és Ostraván. Az Északi fény történelmi témát dolgoz fel az 1950-es évektől napjainkig kísérve végig egy asszony életét, akit a fantasztikus Törőcsik Mari alakít. A viszkis című alkotás a rendszerváltást követő első évtized legnagyobb budapesti bankrablásairól elhíresült csíkszentléleki jégkorongos ”pályafutását” mutatja be, rávilágítva a kor társadalmi nehézségeire és körülményeire. Mindkét film egyetlen ember személyes szemszögéből mutat be egy-egy korszakot, ezzel téve érdekessé és személyessé az élményt. 








A filmvetítés nemcsak azért nagyon jó program, mert egyszerre szórakoztat és ismeretet ad át, hanem a biztosított cseh és angol felirattal lehetőséget nyújtott a szélesebb közönség megszólítására is. Más kisebbségek, valamint a többségi társadalom képviselői is megismerkedhettek a magyar filmművészet és történelem, illetve társadalom egy-egy szeletével. Az eseményt hírlevelekben, közösségi média felületeken valamint nyomtatott plakátokon is hirdettük. Mindkét esemény a helyi magyar klubban került megrendezésre, melyen (szintén mindkét városban) szinte minden korosztály képviseltette magát, ami a helyi szervezők számára különösen fontos volt. A két helyszínen megtartott esemény talán legnagyobb eredménye, hogy a Magyar Film Napjával olyanokat tudtunk megszólítani és bevonni közösségeinkbe, akik eddig nem jártak a Cseh- és Morvaországi Magyar Szövetség által szervezett programokra, illetve a két magyar klubba.
 








Ez jól mutatja, hogy a kortárs magyar filmek feliratos vetítése egy hiánypótló, szórakoztató és minden szempontból sikeres akció. Bízunk benne, hogy az idei eseménnyel egy hagyományt alapoztunk meg, és a Prágai Magyar Intézettel ápolt jó kapcsolat egy újabb rendszeres eleme alakult ki 2019. április 30-án, a Magyar Film Napján.

A fényképeket Dittel Beáta és Jenei János, a blogbejegyzést Harlov-Csortán Melinda készítette.

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze