Skip to main content

Először Morvaországban




2019-ben, egy évvel a Magyar Film Napja emléknap meghirdetése után a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni és Ostravai Helyi Egyesületei a Prágai Magyar Intézet támogatásával csatlakoztak az eseményhez. A Magyar Film Napját a Filmalap kezdeményezésére vezették be, hogy felhívják a figyelmet a magyar filmjátszás és filmkészítés nagy múltjára és kiemelkedő szerelőire, valamint hogy a nagyközönség érdeklődését még inkább a kortárs magyar filmgyártás eredményeire irányítsák. Erre nemcsak a nagy múltú alkotók (pl. Szabó István és Jancsó Miklós), hanem a fiatal művészek (mások mellett Reisz Gábor és Nemes Jeles László) komoly eredményei is nívós nemzetközi versenyeken magyarázatul szolgálnak. 1901. április 30-án mutatták be az első magyar fekete-fehér megrendezett némafilmet, Zsitkovszky Béla A táncz című alkotását, ezért került az ünnepnap erre a tavaszi dátumra.
 
A Prágai Magyar Intézet évtizedek óta rendszeresen közvetíti a magyar filmeket a cseh főváros nagyközönsége számára, és számtalan alkalommal közreműködik filmfesztiválokon országszerte. Így jutott el többek között Szász János: A hentes, a kurva és a félszemű című műve a 26. Európai Filmek Fesztiválja keretében Brünnbe idén április elején. A Magyar Film Napja eseménye két kiemelkedő, többszörösen díjazott rendező: Mészáros Márta (többek között berlini Arany Medve-, Arany Aréna életműdíj) és Antal Nimród (például cannes-i fesztivál, ifjúság díj) alkotásával debütált Brünnben és Ostraván. Az Északi fény történelmi témát dolgoz fel az 1950-es évektől napjainkig kísérve végig egy asszony életét, akit a fantasztikus Törőcsik Mari alakít. A viszkis című alkotás a rendszerváltást követő első évtized legnagyobb budapesti bankrablásairól elhíresült csíkszentléleki jégkorongos ”pályafutását” mutatja be, rávilágítva a kor társadalmi nehézségeire és körülményeire. Mindkét film egyetlen ember személyes szemszögéből mutat be egy-egy korszakot, ezzel téve érdekessé és személyessé az élményt. 








A filmvetítés nemcsak azért nagyon jó program, mert egyszerre szórakoztat és ismeretet ad át, hanem a biztosított cseh és angol felirattal lehetőséget nyújtott a szélesebb közönség megszólítására is. Más kisebbségek, valamint a többségi társadalom képviselői is megismerkedhettek a magyar filmművészet és történelem, illetve társadalom egy-egy szeletével. Az eseményt hírlevelekben, közösségi média felületeken valamint nyomtatott plakátokon is hirdettük. Mindkét esemény a helyi magyar klubban került megrendezésre, melyen (szintén mindkét városban) szinte minden korosztály képviseltette magát, ami a helyi szervezők számára különösen fontos volt. A két helyszínen megtartott esemény talán legnagyobb eredménye, hogy a Magyar Film Napjával olyanokat tudtunk megszólítani és bevonni közösségeinkbe, akik eddig nem jártak a Cseh- és Morvaországi Magyar Szövetség által szervezett programokra, illetve a két magyar klubba.
 








Ez jól mutatja, hogy a kortárs magyar filmek feliratos vetítése egy hiánypótló, szórakoztató és minden szempontból sikeres akció. Bízunk benne, hogy az idei eseménnyel egy hagyományt alapoztunk meg, és a Prágai Magyar Intézettel ápolt jó kapcsolat egy újabb rendszeres eleme alakult ki 2019. április 30-án, a Magyar Film Napján.

A fényképeket Dittel Beáta és Jenei János, a blogbejegyzést Harlov-Csortán Melinda készítette.

Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...

Az örökkön-örökké összetartó erő

2018-ban ünnepelte újjáalakulásának 15. évfordulóját a Nyitnikék néptánccsoport „A Nyitnikék több mint néptánc. Egy közösség, melyet összeköt a magyar hagyományok, a néptánc és a népzene szeretete, amely a hagyományok megélésére, ápolására és átadására törekszik.“ Ezekkel a gondolatokkal hívogatta az újjáalakulásának 15. évfordulóját ünneplő prágai magyar néptánccsoport ünnepi műsorukra a folklór iránt érdeklődőket. Az Örökkön-örökké című előadást a Dobeška színházban mutatták be 2018. november 24-én. Tekintsünk egy kicsit vissza, honnan is indult a csoport. Létezik-e még egyáltalán olyan eszme az állandóan változó világunkban, amit öröknek mondhatunk? Bizonyára több olvasónk is tudja, hogy a hetvenes években megannyi magyar diák tanult Prágában – számuk elérte akár a 250-270 főt is. Többségük a dél-szlovákiai falvakból érkezett, magával hozva otthonról az akkor még élő népi kultúrát. A nyüzsgő és számukra idegennyelvű környezetben valamilyen kapaszkodót   kerestek a...