Skip to main content

Először Morvaországban




2019-ben, egy évvel a Magyar Film Napja emléknap meghirdetése után a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni és Ostravai Helyi Egyesületei a Prágai Magyar Intézet támogatásával csatlakoztak az eseményhez. A Magyar Film Napját a Filmalap kezdeményezésére vezették be, hogy felhívják a figyelmet a magyar filmjátszás és filmkészítés nagy múltjára és kiemelkedő szerelőire, valamint hogy a nagyközönség érdeklődését még inkább a kortárs magyar filmgyártás eredményeire irányítsák. Erre nemcsak a nagy múltú alkotók (pl. Szabó István és Jancsó Miklós), hanem a fiatal művészek (mások mellett Reisz Gábor és Nemes Jeles László) komoly eredményei is nívós nemzetközi versenyeken magyarázatul szolgálnak. 1901. április 30-án mutatták be az első magyar fekete-fehér megrendezett némafilmet, Zsitkovszky Béla A táncz című alkotását, ezért került az ünnepnap erre a tavaszi dátumra.
 
A Prágai Magyar Intézet évtizedek óta rendszeresen közvetíti a magyar filmeket a cseh főváros nagyközönsége számára, és számtalan alkalommal közreműködik filmfesztiválokon országszerte. Így jutott el többek között Szász János: A hentes, a kurva és a félszemű című műve a 26. Európai Filmek Fesztiválja keretében Brünnbe idén április elején. A Magyar Film Napja eseménye két kiemelkedő, többszörösen díjazott rendező: Mészáros Márta (többek között berlini Arany Medve-, Arany Aréna életműdíj) és Antal Nimród (például cannes-i fesztivál, ifjúság díj) alkotásával debütált Brünnben és Ostraván. Az Északi fény történelmi témát dolgoz fel az 1950-es évektől napjainkig kísérve végig egy asszony életét, akit a fantasztikus Törőcsik Mari alakít. A viszkis című alkotás a rendszerváltást követő első évtized legnagyobb budapesti bankrablásairól elhíresült csíkszentléleki jégkorongos ”pályafutását” mutatja be, rávilágítva a kor társadalmi nehézségeire és körülményeire. Mindkét film egyetlen ember személyes szemszögéből mutat be egy-egy korszakot, ezzel téve érdekessé és személyessé az élményt. 








A filmvetítés nemcsak azért nagyon jó program, mert egyszerre szórakoztat és ismeretet ad át, hanem a biztosított cseh és angol felirattal lehetőséget nyújtott a szélesebb közönség megszólítására is. Más kisebbségek, valamint a többségi társadalom képviselői is megismerkedhettek a magyar filmművészet és történelem, illetve társadalom egy-egy szeletével. Az eseményt hírlevelekben, közösségi média felületeken valamint nyomtatott plakátokon is hirdettük. Mindkét esemény a helyi magyar klubban került megrendezésre, melyen (szintén mindkét városban) szinte minden korosztály képviseltette magát, ami a helyi szervezők számára különösen fontos volt. A két helyszínen megtartott esemény talán legnagyobb eredménye, hogy a Magyar Film Napjával olyanokat tudtunk megszólítani és bevonni közösségeinkbe, akik eddig nem jártak a Cseh- és Morvaországi Magyar Szövetség által szervezett programokra, illetve a két magyar klubba.
 








Ez jól mutatja, hogy a kortárs magyar filmek feliratos vetítése egy hiánypótló, szórakoztató és minden szempontból sikeres akció. Bízunk benne, hogy az idei eseménnyel egy hagyományt alapoztunk meg, és a Prágai Magyar Intézettel ápolt jó kapcsolat egy újabb rendszeres eleme alakult ki 2019. április 30-án, a Magyar Film Napján.

A fényképeket Dittel Beáta és Jenei János, a blogbejegyzést Harlov-Csortán Melinda készítette.

Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...