Erkel Ferenc Lovosicében

Sok kicsi sokra megy – tartja a mondás. Igaz ez az alig 30 főt számláló Lovosicei Helyi Egyesületre is. A kicsi, de annál lelkesebb szervezőcsapatuk nagyon színes programokat rendez minden évben. Legyen szó népművészetről, képzőművészetről, zenéről vagy akár gasztronómiáról, az észak-csehországi magyarok csoportja különösen magas színvonalon mutatja be kultúránkat az érdeklődőknek. Valahányszor lehetőségük adódik a városban lévő fesztivál vagy vásár alkalmával, (szabad)időt és energiát nem sajnálva teszik, amire elhívattak – így ismerhette meg már a Lovosice környéki közönség Kodály Zoltán életművét, a magyar néptáncot, az operettet, a magyar ételeket, az

építészetet, de ugyanúgy a kortárs magyar képzőművészetet is Kordt Irene által. Mindegyik alkalomra egy-egy szakértőt vagy magát az alkotót hívják, aki érdekes előadással kápráztatja el a hallgatóságot.

Erkel Ferenc halálának 125. évfordulója alkalmából 2018. november 21-én Krobová Magdalena tanárnő tartott előadást a lovosicei Magyar Házban. Erre az alkalomra nemcsak magyarok, hanem a magyar kultúra iránt érdeklődő, de nyelvünket (még) nem tökéletesen értő magyar-barátok is jöttek, ezért cseh nyelvű volt az előadás. Krobová tanárnő főként Erkel Ferenc életútjáról mesélt, arról, hogyan találkozott először Liszt Ferenccel, és az ő zongorajátékát hallva miért döntött inkább a komponálás mellett.

Hogy jobban értsük a körülményeket, egy kis kortörténeti ismertetés is része volt az előadásnak bemutatván a 19. század végi Magyarországot és a Monarchiát, párhuzamokat vonva az akkori cseh művelődéstörténettel is. Szó esett még Kossuth Lajosról, Széchenyi Ferencről, a gazdasági fejlődésről, a Zeneakadémiáról, a Magyar Tudományos Akadémiáról, a nemzeti mozgalmakról, és arról, hogy mennyire fontos volt már ekkor, hogy együtt énekelhessék a himnuszt, mint ahogy azt mi is tettük november 21-én.

Úgy gondolom, hogy nagyon alaposan megismerhette a hallgatóság Erkel Ferencet és korát a rendkívül részletes és színes előadás kapcsán. Sőt mi több, meghallgattunk egy-egy részletet a Bánk bán és az V. László operából is. Hiszem, hogy már nagyon várja a lovosicei publikum, mi újat tudhat meg legközelebb a magyar művészettörténet fejezeteiből.

A blogbejegyzést és a képeket Nagy Ildikó készítette.

Comments

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt gyűjtöttem már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról. Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált. Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze

Csehországi magyarok

Search This Blog