A prágai magyar Összhang

Bizonyára tudja a kedves Olvasó, hogy a 80-as, 90-es években, vagyis az internetet, alkalmazásokat és közösségi oldalakat megelőző „kőkorszakban“ egészen más volt a kommunikáció a csehországi magyar közösségben is, mint manapság. Mégis volt igény arra, hogy jobban megismerjék egymást a helyi magyarok, és minőségi időt töltsenek együtt, összhangban legyenek egymással. Az irodalom szeretete arra indította a prágai magyar klubok tagjait (vagyis az Ady Endre Diákkört és a CSMMSZ-t), hogy évente egyszer szavalóversenyt szervezzenek. Az érdeklődők száma folyamatosan növekedett, így 1998-ban a Taplra, Petőfi című „összmagyar“ szavalóverseny Prágában is tarthatott egy válogatót, melynek győztese, Pralovszky Béla végül a magyarországi középdöntőig jutott el. A 2000-es években változtak az igények, a résztvevők száma csökkent, ezért 2004-től inkább irodalombarátok és zenekedvelők találkozóját szervezik meg minden év áprilisában. Ekkortól datálódik az Összhang elnevezés.

Hol több, hol kevesebb szerepelni vágyó jelentkezik, de a találkozás öröme, egymás biztatása, megajándékozása mindig szép alkalommá varázsolta valamennyi alkalmat.

Az utóbbi években komoly kihívás a fiatalabb korosztályt megszólítani, szereplésre biztatni. Ennek ellenére az idei Összhangon több generáció is részt vett – óvódások, iskolások, felnőttek és kicsit idősebb felnőttek is. A CSMMSZ Prágai Helyi Egyesületének elnöke, Szaló Béla már ismert humoros műsorvezetése kötötte össze az előadásokat. Petőfi emlékév lévén többen választottak verset Petőfi Sándortól, azonban a kortárs Tolnai Ottó is helyet kapott. Idézetek gyűjteményéből is kaphattunk egy kis kóstolót, de nem maradhatott el idén sem a zene: hallhattunk zongora és furulya duót, továbbá egyéni éneket is. Külön kiemelném a díszvendégünk, a bakonybéli Szent Mauríciusz Kórus fellépését, akik méginkább emelték ennek a szép áprilisi délutánnak a fényét.