Csehországi magyarok

Minden diaszpórában szervezett magyaróra különleges, és nehezen összehasonlítható az anyaországi illetve a határon túli tanórákkal. Ráadásul még ezeket az alkalmakat is lehet rendhagyókká tenni. Így történt ez az Iglice szervezte prágai magyar iskolában is egy szép őszi napon, amikor a Petőfi ösztöndíjas helyettesítette a nagycsoportosok tanárnőjét. Az osztály jelenleg egy képzőművészeti versenyre készül, ahol Prágát mutathatják be a saját szemszögükből a diákok. Azért, hogy jobban megismerjék a lakhelyüket, prágai legendákat olvasnak magyarul – így bővítvén szókincsüket a diákok. Érdemes ilyenkor saját szemmel is megcsodálni a híres helyszíneket, épületeket vagy éppen szobrokat, hogy átérezzük a hely szellemét, hangulatát. Ez alkalommal Bruncvik vitéz legendájával ismerkedtek meg a tanulók. Elsőként egy kis matematikai feladványt kaptak: hány szobor is található a Károly-hídon? A szoborszámlálás után pedig szemügyre vettük a hős Bruncvik szobrát, az aranykardját és a hűséges oroszl...

Szeptember 28-a nemzeti ünnep Csehországban. Ekkor ünneplik ugyanis Szt. Vencel, Csehország patrónusának napját. Lovosicében immár hagyományosan igazi magyar gulyással és töltött káposztával teszik feledhetetlenné az alkalmat. Csányi Sándor szolnoki gulyáskirály és Bihacsy László, a szabadtűzi sütés-főzés mestere idén is hihetetlenül finomat alkotott. A háromszáz literes bográcsok alig néhány óra alatt kiürültek, a hatalmas fehér kenyerek elfogytak, és a többi magyar finomságból is már csak néhány darab maradt késő délutánra, így aki későn érkezett, már „csak” pogácsát, kalácsot és puncsos süteményt talált. De nemcsak az ott elkészített ételeket lehetett ízlelgetni, a főszervezőnek Pospíšilová Ivetának (aki egyben a Magyar ház vezetője is) gondja volt arra is, hogy magyar fűszereket is legyen alkalom vásárolni, így tegyék kicsit még érdekesebbé ételeiket a látogatók. Csányi Sándor büszkén kavargatta a gőzölgő étket, mondván: hamarosan hivatalosan is hungarikum lesz a receptje. Így l...

Brünn (Brno) városa immár tizedik alkalommal szervezte meg a helyi kisebbségek fesztiválját, a Babylonfestet. Brünnről a magyar olvasóknak talán Spilberk vára, annak is a börtön része jut elsőként eszébe, ahol a magyar jakobinusok tizenöt tagú csoportja, élükön Kazinczy Ferenc íróval raboskodott. Azóta már sok víz lefolyt a Dunán illetve a Svitaván, és Brünnben is sok minden változott, így az ott élő nemzetiségek egymáshoz való viszonya is. Ezt bizonyítja az immár tizedik alkalommal megrendezett Babylonfest is, a morva fővárosban és annak környékén élő kisebbségek fesztiválja. Az egyhetes esemény résztvevőit nemcsak a környező népek (lengyelek, magyarok, németek, szlovákok, romák, ruszinok, ukránok), hanem a különböző okokból ide került nemzetek is (bolgárok, oroszok, vietnamiak) alkotják. A színvonalas rendezvény elsődleges célja az, hogy megismerjék egymás kultúráját, gazdagítsák és kiegészítsék egymást, rámutassanak arra, hogy együtt, közös erővel és akarattal, egymás ...

Kevés olyan nemzetközi fesztivál van, ahol ne lenne valamilyen módon képviselve a magyar kultúra. Így van ez évről-évre Berounban is. Idén huszonegyedik alkalommal szervezték meg a Berouni fazekasvásár t , ahol 300 mester mutathatta be portékáit. A külföldi vendégek sorát nagyrészt a magyar fazekasok és keramikusok alkották, összesen tizennyolcan jöttek Magyarországról, de engedtessék meg e sorok írójának, hogy a kolozsvári Blue Petal alkotópárost is ide soroljam, hiszen velük is anyanyelvünkön beszélgethettem. Azért is emelném ki őket, mivel ez volt az első külföldi vásáruk. A többi magyarországi keramikus és fazekas már több éve tér vissza a Prágától 40 km-re található kisvárosba, ahol a remek hangulat mellett a kifogástalan szervezést is dicsérik. A kétnapos rendezvényen minden látogató kedvére válogathat a szebbnél szebb portékákból, és ha kicsit elfárad, sok finomságot kóstolhat meg (köztük lángost és kürtőskalácsot is). Az étkészlettől kezdve a kancsókon át egészen a fülbe...