Skip to main content

Bábeli zűrzavar - egymásra hangolva

Mi az első gondolat, amit eszembe jut a 2016-os brünni Babylonfest kapcsán?
Hogy minden tiszteletem az övék.
S hogy mégis kiké?

Jelen esetben azé a 12 nemzeti kisebbségé, akik megszervezték és egyben részesei is voltak a róluk szóló egyhetes fesztiválnak (németek, görögök ukránok, oroszok, magyarok, romák, vietnámiak, szlovákok, olaszok stb.).
A brünni nemzeti kisebbségek zászlajai

A név is rendkívül találó: utalás a bibliai bábeli zűrzavarra, a nemzetiségek sokféleségére és sokszínűségére, amit bemutatnak és egyben ünnepelnek is. Ünneplik magukat és ünneplik egymást - hát nem csodálatos? Amikor együtt kell szervezni, össze kell dolgozni, kompromisszumokat kötni. Amikor temperamentumok, szokások, visszafogottságok találkoznak egymással - és gyakran saját magukkal.
Egy ilyen eseménynek lehettem részese az idei Babylonfesten szeptember 14-17. között a CsMMSz brünni alapszervezetének jóvoltából.

Detáry Attila és Miloš Kovář előadása



Elsőként egy irodalmi estbe csöppentem bele, amikor is a nemzetiségek egy-egy saját, irodalmi Nobel-díjas írójukat mutatták be egymásnak. Magyar vonatkozásban Kertész Imréről és a Sorstalanságról volt szó Detáry Attila és Miloš Kovář előadásában.





Jannis Moris band





Másnap este könnyedebbre vették a hangsúlyt, egy szabadtéri koncerttel várták az érdeklődőket, melyen a Jannis Moras band adott elő folkzenei stílusban irodalmi feldolgozásokat.








A "könnyűzene" után péntek estére jöhetett a komolyzene. A terem zsúfolásig megtelt, szinte már állóhely is alig maradt. Szem-, de leginkább fültanúi lehettünk csodás zongorajátékoknak és operettrészleteknek.
Léleknemesítő egy óra volt.
 
Zongorajáték
 Szombaton elérkezett a rendezvény zárónapja.  A legzsúfoltabb, de egyben talán legszínesebb nap is. Délután egy órakor a nemzeti kisebbségek zászlóikat lengetve felvonultak Brünn városának központjában, majd következett a folklórcsoportok színpadi fellépése.
A párkányi Pásztortűz néptánccsoport




Magyar néptánccal a párkányi Pásztortűz Néptánccsoport lépett fel - az előadás nyomán (megérdemelten!) zengett is a RIA-RIA-HUNGÁRIA a nézők soraiból!









Ez alatt a nemzetiségek asztalainál azok hagyományos ételeit és italait lehetett megkóstolni. Szó se róla, a magyar konyha nagy népszerűségnek örvendett, s azért itt-ott a közelebbieknek akadt egy kis jóféle pálinka is.
Kóstoló a magyar asztalnál

Az este pedig valóban a felhőtlen szórakozásé volt - már aki nem görög nemzetiségű, ugyanis idén ők szervezték a záróestet.
Ezek után ugye, hogy találó név az, hogy Babylonfest?
Jó volt látni, ahogyan a brünni magyarok jelen voltak ebben az eseményben, és ahogy tevékenykednek a mindennapokban. Jó volt megélni, hogy szeretnek együtt lenni.
Fazekas Mónikától a CsMMSz brünni alapszervezetének elnökétől megkérdeztem, hogy miért éri meg csinálni ezt egy állandó munkahely mellett. Nagyon egyszerű választ kaptam: "Mert jó tenni valamit a közösségért."
Hát ilyen "egyszerű" ez, kérem szépen. 


A bejegyzést készítette: Demján Izabella

Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...
Post a Comment
Read more

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...
Post a Comment
Read more

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az ...
1 comment
Read more