RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL XIII.
Igen, igen, és igen. Ismét Receptek a magyar konyhából. Hogy már a tizenharmadik? Igen, jól olvasod, már a tizenharmadik főzőestnél tartunk, 13 hónap után az első összejöveteltől. Hihetetlen, hogy repül az idő, hiszen csak most kezdtük! Eléggé bizonytalanul, várakozásokkal telve vágtunk bele, hogy hogyan is fog sikerülni egy új ötlet megvalósítása. És csodával határos módon itt vagyunk a következő jó hangulatú főzőcskén.
 |
| Editke, Irénke, Marika, a szakácsnőink |
Ismét elmondhatom, pontosabban leírhatom Nektek, hogy az érdeklődés egyáltalán nem apadt el. Még mindig kedvelnek (és mindig jobban és jobban) külföldi vendégeink. Már van egy megszokott kis csapat, illetve mindig csatlakoznak hozzájuk újabb és újabb határontúli rajongóink. Első alkalommal talán senki nem tudja mire számítson (mint ahogy most egy cseh fiatalember, aki jól megebédelve, teli gyomorral jelent meg, mert nem tudta mire számithat). De elmondta, hogy legközelebb egész nap koplalni fog, hogy ezeket a mennyei étkeket jobban ki tudja élvezni nagyobb adagokban is.
Ez alkalommal sem okozott csalódást a főzőbrigád, avagy Editke, a főszakács, és Marika Irénkével mint szakácsnőink. Már kora reggeltől sürgölődtek a konyhában, pucolták a krumplit, vágták a babot, szeletelték a húst. Persze az előkészületi buliból a mi Jánosunk sem maradhatott ki, ő is kivette a részét a munkából. Fő feladatai között ismét a dokumentáció volt, legyen szó videóról vagy fényképekről. Persze emelett besegített a főzés aktív folyamatába is.
A menü ismét magáért beszélt. Előételként egy jó kis magyaros zöldbablevessel kezdtük. El sem tudom mondani, milyen finom volt. A színek és ízek harmóniája szerintem mindenkit elvarázsolt. Ezt követte főételünk, a már régóta várt brassói aprópecsenye. Ahogy a vendégeinket kérdezgettem előtte, semelyik külföldi nem tudta, mire számítson. A neve, majd később a kinézete sem volt nekik ismert. Ennek ellenére a repetázás mindenkinél bejött. A hozzákapott házi savanyúság volt pedig a hab a tortán. Nagyon jó ízek egyvelege volt ez a recept. De itt még nem ért véget a főzőest, hisze jött a dezert, ami talán egy kicsit már ismertebb volt. Ez volt a Zserbó szelet, ami Gerbeaud svájci cukrász nevéhez fűződik. Az őróla elnevezett cukrászda az egyik leghíresebb, mely Budapesten a Vörösmarty téren foglal helyet. Egyedi stílusa és receptjei mindenkit képesek rabul ejteni.
 |
| Magyaros zölbableves |
 |
| Brassói aprópecsenye |
 |
| Zserbó szelet |
Ezen az estén egy kis különlegességgel készültünk vendégeink számára. Most nem az ostravai Csalogányok daloltak nekünk, hanem Bors István, a magyar klub egyik alapítótagja mutatta be kedvenc együttesét, az Omegát. Ennek apropóján a Gyöngyhajú lány című nagy slágerüket mutattuk be magyarul, angol felirattal. Ezt a dalt a cseh vendégeink is ismerték, ugyanis megvan a dal cseh verziója is.
 |
| Bors István az Omegáról |
Az este ismét fantasztikus hangulatban telt el. Jót szórakoztunk, énekeltünk, beszélgettünk és mulattunk. Köszönjük mindenkinek!
Az ételek elkészítésének lépései az alábbi linkre kattintva elérhető:
A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina
GRATULÁLOK , ÉS SOK SZERENCSÉT KIVÁNOK I I I
ReplyDelete