Az egyik felolvasó estemen (Fotó: Josef Horak)
Cs. Nikoleta: Szeretnék megosztani egy személyes élményt e novellakötet fogadtatásával kapcsolatban. Amikor megjelentettem a kötetet, egy sajtótájékoztatót szerveztem, amelyen újságírók is résztvettek. Az egyik újságíró megvette a könyvemet és eléggé negatív kritikát írt róla. Beleírta az értékelést a könyvbe és pár hónap múlva beadta az egyik Antikváriumba, amelyre később én véletlenül rátaláltam. Átlapoztam a művet és láttam benne az újságíró kritikus kézzel írott megjegyzéseit, javaslatait, hogy mit és hogyan kellett volna csinálni. Számomra ez elég vicces volt, mivel pontosan tudtam, hogy hol vétettem hibákat, az újságíró nem értette meg az előbb vázolt koncepciót, hogy a mű megírásában szándékosan jártam el így. Ahogy már említettem, a fő célom volt hitelesen bemutatni, azt, hogy az emberek hogyan gondolkodnak fiatalon és hogyan, mint értett felnőttek. Az újságíró nem is olvasta el az egészet csak az elejét, és ez alapját készítette el recenzióját. A könyvem fogadtatása annyira jó volt, hogy kétszer a rádióba is behívtak miatta.
J. János: Kérlek említs meg néhány kiemelkedő amelyben részed volt írói pályafutásod során

Petr Hruška, Vörös István – A Vörös István könyv bemutatója a Prágai Magyar Kulturális Központban (fotó: Jana Wagner)
Cs. Nikoleta: Már említettem, hogy számos magyar költő és író művének
csehországi kiadatásában vettem részt, mint nyelvi lektor. Szeretném
megemlíteni Vörös István József
Attila-díjas költőt, prózaírót, kritikust és irodalomtörténészt, akivel volt
szerencsém együtt dolgoznom és, aki egyben a tanárom is volt a főiskolán. Közreműködtem
a magyarról cseh nyelvre lefordított verseinek lektorálásában. A másik, amit
kiemelnék 2004-ben a „Démonok bosszúja”című novelláskötetem egyik írásával a „Srámkova Sobotka” írói fesztiválon
országos negyedik helyezést értem el, így sikerült nyernem egy, 1 hetes írói
kurzust egy nagyon híres cseh íróval Jiří
Dědeček-kel, aki nagyon sok hasznos tanácsot adott számomra hatalmas
motivációt adva. Jiří Dědeček az írás mellett
költészettel, dalszövegírással, tolmácsolással és fordítással is foglalkozik,
nagyon elismert személy Csehországban. Továbbá ugyanezzel a novelláskötettel, de egy másik novellával is
sikerült díjat nyernem, amit a VOŠ Josefa Škvoreckého írói képzési intézettől kaptam (30 év alatti
írók kapják). Nagyon büszke vagyok arra, hogy a megjelent könyveim állami
könyvtári nyilvántartásba kerültek.

Jiří Dědeček a 2004-es Šrámkova Sobotka díj nyerteseivel
J. János: Említetted, hogy jelenleg forgatókönyvírást tanulsz. Ez
hogyan jött, mint új dolog az életedben?
Cs. Nikoleta: A kérdésed megválaszolásához vissza kell ugranom a
múltba. A főiskolán cseh nyelvszakos voltam, mivel nagyon szeretem a cseh
nyelvet, a cseh szövegeket és ezenkívül fordítást tanultam Magyarországon, ezt
követően pedig újságírással, tolmácsolással, médiaelemzéssel kezdtem el
foglalkozni és végül elkezdtem az írást és a bloggerkedést is. Gondoltam, ha
már ennyi mindent tudok a cseh nyelvről és az írásról, a szakmámról, akkor
miért ne kezdjem el a forgatókönyvírást is. Ez a terület is szakmábavágó volt,
mivel itt is szövegírásról van szó. Szerettem volna főiskolai keretek között
elsajátítani a témát, de sajnos nem sikerült bejutnom a hatalmas túljelentkezés
miatt. De nem adtam fel, és végül találtam egy online képzési lehetőséget,
amelyen keresztül van lehetőségem képezni magam.
J. János: Úgy tudom, hogy egy film forgatókönyvének megírásán
dolgozol. Kérlek, mesélj bővebben erről a projektről.
Cs. Nikoleta: Két folyamatban lévő novellákat tartalmazó könyvön
dolgozom jelenleg, az egyik horror műfajban a másik pedig ironikus humoros
hangvételű műveket fog tartalmazni. Az utóbbiból már két novella kész van, és
ezenkívül van egy, ami folyamatban van és ígéretet kaptam egy filmrendezőtől,
ha jól fog sikerülni akkor valószínű, hogy meg lesz filmesítve. De nagyon
szeretnék hasonló dolgot véghezvinni fantasy műfajban egyik novellámmal
kapcsolatban is. Az ilyen témájú művek rendkívül népszerűek Csehországban.
J. János: Egyik korábban folytatott beszélgetésünk során
említetted, hogy egy öt részből álló könyvsorozat megírását tervezed a jövőben.
Kérlek, mondj erről többet.
Cs. Nikoleta: Már említettem az „Alvarové” címmel megjelent fantasy
könyvemet. Ez egy öt könyvből álló könyvsorozat első darabja, ami már kiadásra
került. A történetmesélés módja teljesen újszerű lesz, az első három könyvet
úgy szeretném megírni, hogy a könyvek közötti sorrendiség felcserélhető legyen,
több népcsoport (pl. Alvarové) nézőpontjából vinném és kezdeném a történeti
szálakat, amelyek a negyedik könyvben egyesülnének. Az ötödik könyvben pedig
két alternatív befejezést írnék kedvezve az olvasóknak. Nagy kihívásnak
ígérkezik, de szerintem sikerülni fog. Ezt követően egy saját önéletrajzi
elemeket tartalmazó regény megírását tervezem.
Egy játékbolt megnyitóján Koppenhágában
J. János: Mint író szoktál-e felolvasó estekre járni?
Cs. Nikoleta: Imádom az írást és mindig hatalmas megtiszteltetés részt
venni ilyen jellegű tárasági összejöveteleken. Úgy tűnik, hogy május legvégén
egy általános iskolában fogok felolvasni gyerekeknek fantasy vagy horror
témakörben, mindez a résztvevő gyermekek korától függ, ez még pontosításra vár.
Egy másik személyes élményemet szeretném megosztani. Tervezem műveim több
nyelvre történő lefordítását is, többek között dánra és japán nyelvre is. Szerettem
volna kiadatni műveimet Dániában is, de sajnos sikertelenül, de ha ez nem is
jött is össze, mondhatom egy sokkal nagyobb dolog történt velem, egy számomra
nagyon kedves emlék- felkértek, hogy egy játékboltot nyissak meg gyermekek
számára, mint egy elismert külföldi író, aki gyerekeknek ír Koppenhágában.
J. János: Szlovákiában
születtél, édesapád magyar, anyukád cseh, három identitás keveredik benned.
Akkor magyarnak, csehnek vagy szlováknak tartod magad?
Cs. Nikoleta: Nagyon
nehéz megválaszolni, már többen is feltették ezt a kérdést. Nem vagyok csak
magyar, csak cseh és csak szlovák, én egyben vagyok mind a három vagyis magyar
is, cseh is és szlovák is. Ha csak azt mondanám, hogy csak magyar vagyok, akkor
megtagadnám édesanyámat, aki cseh, ha viszont cseh nemzetiségűnek mondanám magamat,
akkor viszont édesapámat tagadnám meg, tovább folytatva, ha nem vallanám magam
szlováknak is, azzal azt a helyet tagadnám meg, ahol születtem vagyis
Szlovákiát, Dunaszerdahelyet (akkor még Csehszlovákia volt). Amikor Budapesten
éltem, ott is megkérdezték és ugyanezt a választ adtam a kérdésre. Büszke
vagyok arra, hogy a magyar, a cseh és a szlovák is az anyanyelvem. Hozzá kell,
hogy tegyem én nem jártam soha magyar iskolába és nagyon öröm számomra, hogy
magyarból felsőfokú nyelvvizsgát sikerült tennem. A nyelvek közötti váltások
rendkívül nagy kihívást jelentenek, de hogy fokozzam, a munkahelyemen ezenfelül
pedig angolul kommunikálok. Így el tudod képzelni, hogy néha mennyire nagy
bábeli zűrzavar van a fejemben.
J. János: Ha
már a nyelvekről beszélünk, milyen nyelveken beszélsz még?
Cs. Nikoleta: Németül
is tanultam, de ez már sajnos csak passzív nyelvtudás, finnül csak néhány
kifejezést és néhány szót ismerek, most jelenleg japánul tanulok. A szláv
nyelvek elsajátítása a szlovák és a cseh után nem nehéz számomra. Ha lesz öt
államilag elismert nyelvvizsgám (cseh és a magyar már megvan, a szlovák, a
német és az angol lenne még jó), akkor már boldog leszek.
J. János: Már
említetted, hogy van egy blog oldalad. Milyen téma köré építetted ezt a blogoldalt?
Cs. Nikoleta: A
két könyv kiadása után, egyik barátnőm biztatására kezdtem el foglalkozni a
blogírással. Akkor úgy döntöttem, hogy belevágok, de felmerült a kérdés, hogy
miről is, nagyon sokáig agyaltam erről, de egyik nap reggel felkelve jött az
ihlet…akkor miért ne írjak arról, hogy hogyan kell írni. Igyekeztem érdekes
figyelemfelkeltő szövegeket írni. A fő célkitűzésem, hogy hasznos tanácsokat
adjak az írással kapcsolatban tükrözve az írói gondolkodásmódot. Több témát
érintek, hogy néhány példát említsek nyelvezet, karakter leírások,
témaválasztás.
Este a Fiduciában –
egyetemistaként részt vettem Arnošt Lustig,
híres cseh író felolvasó estjén
J. János: Mire
vagy a legbüszkébb, amit elértél az életedben?
Cs. Nikoleta: Nehéz
kérdés….büszke vagyok arra, hogy sikerült ismerté tennem az édesapámtól kapott
családnevet, büszke vagyok, hogy sikerült felsőfokú nyelvvizsgát tennem magyar
nyelvből annak ellenére, hogy soha nem jártam magyar iskolába….büszke vagyok
arra, hogy a könyveimet állami nyilvántartásba vették és arra, hogy szakmailag
elismert, ismert íróvá váltam Csehországban, valamint olyan híres cseh írókkal
találkoztam személyesen, úgymint Arnošt Lustig, zsidó származású író,
aki túlélte a Holocaustot; és Ludvík Vaculík, aki a csehországi forradalomról írt naplót,
amelyet Magyarországon is kiadtak, és Karel Šiktanc, aki híres író. És, nem utolsó sorban büszke vagyok a
barátaimra, akiknek segíteni tudtam álmaik megvalósításában.
Van még egy dolog, amit szeretnék
megemlíteni, egy nagyon szép emléket, ami nagyon kedves számomra, amikor VIP
vendégként vehettem részt az EDDA egyik budapesti koncertjén, ahol lehetőségem
volt kezemben tartani az együttes aranylemezeit.
EDDA koncerten Budapesten
----------------------------------
*Fiducia- Ismert csehországi kulturális szervezet, amely különféle kulturális programokat szervez.
A blogbejegyzést és az interjút készítette: Jenei János
|
Comments
Post a Comment