Skip to main content


Szent Márton útja Morvaországban 


       
A kezdeményezés logója
Az Európa Tanács 2005-ben a Szombathelytől a franciaországi Toursig vezető útvonalat Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította, hogy bemutassa Európa legnépszerűbb szentjének, Szent Mártonnak az életét és kultuszának kiemelkedő emlékeit.
Szent Márton Szombathelyen, az egykori Savariában született. A Római Birodalom katonái közül nemcsak vitézségével, hanem jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével tűnt ki. Amiens városkapujánál egy didergő koldusnak adta köpenye felét. Álmában Jézus elmondta neki, hogy ő volt a koldus, akivel jót tett. A látomás hatására kereszténnyé lett, elhagyta a katonai pályát, és térítő útra indult. Savariába hazatérve édesanyját is megkeresztelte. Később a franciaországi Poitiers-ben kolostort alapított. 371-ben a toursi keresztény közösség püspöknek választotta. A tisztség elől a baromfi ólba próbált elbújni, de a libák gágogásukkal elárulták. Ezért lett jelképe a lúd. Püspökként emberszeretete, jósága és kiváló szónoki képessége nagyon népszerűvé tették. Candes-ban halt meg 397-ben. A Frank királyok és Gallia védőszentje lett, és az egész keresztény világon elterjedt tisztelete. Európában több mint háromezer település és templom viseli nevét.
Szent Márton útjához azok a települések csatlakozhatnak, ahol Szent Márton templom van, vagy más módon – például nevük révén – kötődnek a középkori szenthez. A 2007 nyaráig kialakított, Szombathelyről induló Szent Márton útvonalakhoz addig négy ország (Magyarország, Horvátország, Szlovénia és Ausztria) 65 települése csatlakozott. 

Via Sancti Martini

A projekt szombathelyi kezdeményezői, Orbán Róbert és Feiszt György, 2007 tavaszán azzal a kéréssel fordultak a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni szervezetéhez, hogy segítsünk a Szent Márton út északi ágának kiépítésében, Szlovákián és Morvaországon keresztül. Örömmel bekapcsolódtunk, és közreműködésünkkel sikerült megnyerni a blanskói plébánia és a városi hivatal támogatását, valamint további tíz dél-morvaországi települést bevonni a projektbe (Šatov, Žerotice, Třebíč, Dolní Loučky, Rosice, Zbýšov, Luleč, Dambořice, Násedlovice, Starý Poddvorov). Megtörtént a felsorolt települések templomainak fotó dokumentációja, majd ezek feldolgozása, melynek eredménye egy négynyelvű „vándorkönyv” kiadása és a projekt honlapján történő megjelenítse lett.

blansko-i Szent Márton templom

2008. április 19-én Blanskóban a projekt keretében felavatásra került Szent Márton jelképes lábnyoma, amivel lényegében kiépült a Szent Márton Kulturális Útvonal északi szakasza. A lábnyomavatást konferencia előzte meg, ahol Ivo Polák alpolgármester, Detáry Attila, a CSMMSZ brünni szervezetének képviselője, illetve a szombathelyi kezdeményezők, Feiszt György és Orbán Róbert ismertették a projektet.

Forrás: Brünni Magyar Futár 2007/1, 2008/1

 Szent Márton jelképes lábnyoma


A Via Sancti Martini projekt honlapja: www.viasanctimartini.hu
Részletes leírás az út morvaországi szakaszáról: http://www.viasanctimartini.hu/tematikus-utvonalak/via-moravia


Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...
, ,Tanuljunk meg hálásnak lenni! ’’ 2019. október 5-én ismét ellátogatott hozzánk Balga Zoltán atya. Az ostravai magyar klub évi eseményei között az egyik legfelüdítőbb mindig a magyar szentmise, ahol főleg lelkiekben töltődhetünk fel. Ez most sem volt másként, hiszent Zoltán atya bátorító beszéde mindig erőt ad ennek a kis közösségben, amiből aztán tudunk táplálkozni a következő időszakban. Már hagyományosan a Szent Vencel püspökségi templom adott otthont a magyar híveknek, mely a város szívében, a magyar klubhelyiség mögött található.  A szentmise fő témája ezúttal a hála volt: mi emberek, mennyire elfelejtünk hálát adni minden kis apróságért és nagy dolgokért egyaránt az életben: hogy felkeltünk, hogy van mit ennünk, hogy a szeretteinkkel napi kapcsolatban lehetünk, a jó munkáért, a sok törődésért, barátaink gondoskodásáért, felebarátainkért. Mekkora kegyelem az, hogy a XXI. században szabadon felvállalhatjuk, hogy keresztények vagyunk. Annyira természetesnek veszü...