Skip to main content

IMÁDKOZZUNK EGYÜTT, MAGYAROK!

Szent Vencel templom, Ostrava

2015.október 4-e az a dátum, amikor fél év eltelte után ismét római katolikus magyar szentmisén vehettek részt az ostravai és környékén élő magyarok. Sokan összegyűltünk, hogy közösen imádkozzunk, hálát adjunk. A szentmisét már hagyományosan Zsidó János, a felvidéki Fél község esperes-plébánosa celebrálta, melynek mondanivalója nem csak az itteni, de minden magyar ember szívéhez szólt. ,,A szeretet összeköt minket. Gyakoroljuk!”
Szent Vencel templom, Ostrava


 
A szentmisét követően a magyar klub ügyeskezű szakácsnői által elkészített finom ebéden vehettünk részt, melyre meghívást kapott János atya is a helyi plébános úr kíséretében és minden kedves magyar barátunk, aki részt vett a szentmisén, és aki nem, az is. A menü nyírségi gombóc leves és zöldborsós szelet volt rizzsel, mely mint mindig pompásan sikerült, mindenki megnyalta mind a tíz ujját! És persze mikor már midenki azt hitte vége az eves-ivásnak, előkerültek a finomabbnál finomabb magyar borok különféle sütemények társaságában is. Ez aztán a magyar virtus!
Köszönjünk a plébános úrnak, hogy ilyen kézségesen ellátogat minden alkalomkor Ostravára és minden segítőnek, szervezőnek és résztvevőnek, aki csak egy kicsit is hozzátett ennek az eseménynek a megvalósulásához. Ez egy újabb alkalom volt számunkra, hogy együtt legyünk, beszélgessük, élvezzük a magyar kultúra szépségeit!



Ebédre várva
Közös imádság az ebéd előtt


A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina

Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...
Post a Comment
Read more

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...
Post a Comment
Read more

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...
Post a Comment
Read more