Skip to main content

IMÁDKOZZUNK EGYÜTT, MAGYAROK!

Szent Vencel templom, Ostrava

2015.október 4-e az a dátum, amikor fél év eltelte után ismét római katolikus magyar szentmisén vehettek részt az ostravai és környékén élő magyarok. Sokan összegyűltünk, hogy közösen imádkozzunk, hálát adjunk. A szentmisét már hagyományosan Zsidó János, a felvidéki Fél község esperes-plébánosa celebrálta, melynek mondanivalója nem csak az itteni, de minden magyar ember szívéhez szólt. ,,A szeretet összeköt minket. Gyakoroljuk!”
Szent Vencel templom, Ostrava


 
A szentmisét követően a magyar klub ügyeskezű szakácsnői által elkészített finom ebéden vehettünk részt, melyre meghívást kapott János atya is a helyi plébános úr kíséretében és minden kedves magyar barátunk, aki részt vett a szentmisén, és aki nem, az is. A menü nyírségi gombóc leves és zöldborsós szelet volt rizzsel, mely mint mindig pompásan sikerült, mindenki megnyalta mind a tíz ujját! És persze mikor már midenki azt hitte vége az eves-ivásnak, előkerültek a finomabbnál finomabb magyar borok különféle sütemények társaságában is. Ez aztán a magyar virtus!
Köszönjünk a plébános úrnak, hogy ilyen kézségesen ellátogat minden alkalomkor Ostravára és minden segítőnek, szervezőnek és résztvevőnek, aki csak egy kicsit is hozzátett ennek az eseménynek a megvalósulásához. Ez egy újabb alkalom volt számunkra, hogy együtt legyünk, beszélgessük, élvezzük a magyar kultúra szépségeit!



Ebédre várva
Közös imádság az ebéd előtt


A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina

Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t
Post a Comment
Read more

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
Post a Comment
Read more

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze
Post a Comment
Read more