Skip to main content

Posts

Visszaemlékezés a brünni tavaszra

Leráztunk hát végre magunkról Télikabátot és telet, A versek immár kikeletről, Fényes tavaszról zengenek! (Ady Endre: Itt a tavasz!) A tavaszhoz általában a természet megújhodását, a színpompás virágokat, a csicsergő madarakat és a javuló időjárást szokták kapcsolni. Bár ez utóbbi még sokszor várat magára, minden más, ha lehet így fogalmazni, többszörösen is megvalósult Brünnben és benne a Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni Helyi Egyesülete által, közreműködésével vagy támogatásával létrejött események sorában. Ha csak szigorúan a március és május közti időszakot vesszük figyelembe, meggyőződhetünk az előbb említett színes, zajos, sőt ínycsiklandózóan illatozó jellemzőkről. Az események érintették az irodalom, az utazás, a film és a tánc témakörét éppen úgy, mint a komoly-, a könnyű- és a népzenét, valamint a Magyarországhoz kapcsolódó, a helyi valamint más kisebbségek sokadalmát is . Tekintsük át mindezeket kronológiailag is, hiszen csodás keretes szer...

Navracsics Judit előadása A többnyelvű identitásról

Mi is az a két- vagy éppen többnyelvűség?  Hogyan gondolkoznak, hogyan látják és térképezik le a világot a kétnyelvűek?  Hogyan sajátítják el anya-, apa-, környezetnyelvüket a gyerekek?  Hogy nőnek fel ezek a két lábon járó "szótárak"? Valamennyi két-, illetve többnyelvű és többkultúrájú környezetben – legyen az multikulturális nagyváros, történelmi kisebbség, diaszpóra vagy szórvány –, így Prágában is felvetődnek ezek a kérdések, hiszen annak a helynek a beszélői az esetek többségében bilingválisak. Az megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a nyelvtudás nagy érték úgy a társas kapcsolatok szintjén, mint a munkaerőpiacon. De mikor érdemes elkezdeni a második, harmadik stb. nyelvet tanulni, arról megoszlanak a vélemények. A mondás azt tartja, ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy. Valóban több identitásunk van több nyelv és kultúra ismerete által? Ezen problémák útvesztőjében igyekezett a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Prágai Helyi Egyesülete és az Igli...

Először Morvaországban

2019-ben, egy évvel a Magyar Film Napja emléknap meghirdetése után a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni és Ostravai Helyi Egyesületei a Prágai Magyar Intézet támogatásával csatlakoztak az eseményhez. A Magyar Film Napját a Filmalap kezdeményezésére vezették be, hogy felhívják a figyelmet a magyar filmjátszás és filmkészítés nagy múltjára és kiemelkedő szerelőire, valamint hogy a nagyközönség érdeklődését még inkább a kortárs magyar filmgyártás eredményeire irányítsák. Erre nemcsak a nagy múltú alkotók (pl. Szabó István és Jancsó Miklós), hanem a fiatal művészek (mások mellett Reisz Gábor és Nemes Jeles László) komoly eredményei is nívós nemzetközi versenyeken magyarázatul szolgálnak. 1901. április 30-án mutatták be az első magyar fekete-fehér megrendezett némafilmet, Zsitkovszky Béla A táncz című alkotását, ezért került az ünnepnap erre a tavaszi dátumra.   A Prágai Magyar Intézet évtizedek óta rendszeresen közvetíti a magyar filmeket a cseh fővár...