Visszaemlékezés a brünni tavaszra

Leráztunk hát végre magunkról

Télikabátot és telet,

A versek immár kikeletről,

Fényes tavaszról zengenek!

(Ady Endre: Itt a tavasz!)

A tavaszhoz általában a természet megújhodását, a színpompás virágokat, a csicsergő madarakat és a javuló időjárást szokták kapcsolni. Bár ez utóbbi még sokszor várat magára, minden más, ha lehet így fogalmazni, többszörösen is megvalósult Brünnben és benne a Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni Helyi Egyesülete által, közreműködésével vagy támogatásával létrejött események sorában. Ha csak szigorúan a március és május közti időszakot vesszük figyelembe, meggyőződhetünk az előbb említett színes, zajos, sőt ínycsiklandózóan illatozó jellemzőkről. Az események érintették az irodalom, az utazás, a film és a tánc témakörét éppen úgy, mint a komoly-, a könnyű- és a népzenét, valamint a Magyarországhoz kapcsolódó, a helyi valamint más kisebbségek sokadalmát is.
Tekintsük át mindezeket kronológiailag is, hiszen csodás keretes szerkezettel rendelkezik ez a tíz esemény. A tavaszi programok hagyományosan a március 15-ei megemlékezéssel kezdődtek. A helyi magyar közösség nagy számban gyűlt össze a Špilberk vár múzeumában, a Kazinczy emléktáblánál. Beszédet mondott a CsMMSz Brünni Helyi Egyesületének korábbi elnöke, Detáry Attila, aki mások mellett kiemelte, hogy Kazinczy és Petőfi a közösségért és kultúrájáért tudatosan vállalt irányító szerepet és áldozatot. Mindezek illusztrálására egy rövid idézet is elhangzott Petőfi tollából, mely a veszteség után is lelkesíteni próbálta a népet. Másnap, a fővárosi megemlékezést követően, különleges koncertnek adott otthont Brünn városa. Vojtek János, a helyi magyarság ”rezidens zongoraművésze” és a magyarországi Fölszállott páva televíziós vetélkedőn is szép eredményt elért felvidéki Pósfa Zenekar közös koncertjét hallgathatta meg a nagyérdemű. Az áprilist is Vojtek János játéka aranyozta be, de ez alkalommal nem népzenészekkel, hanem ”hasonszőrűekkel,” egy komolyzenei trióban, a Trio Bohémo formációval lépett színpadra, és varázsolta el a közönséget. A lenyűgöző előadás tökéletes harmóniáját a művészek megjelenése is biztosította a csellista művésznő, Kristina Vocetková óarany ruhájának és a másik két előadó, Matouš Pěruška és Vojtek János díszzsepkendőjének azonos színe adta. Természetesen a zenészek összhangja nemcsak a külsőségekben mutatkozott meg, a virtuóz előadást az állandó egymásra figyelés és az alázatos együttműködés biztosította, így nem is csoda, hogy Novak, Beethoven és Rachmaninov dallamai és összhangzatai olyan tökéletesen valósultak meg. A közönség, amiben a magyar közösség mellett a többségi társadalom és szinte minden generáció képviseltette magát, nem múló ovációval és vastapssal köszönte meg a művészek előadását.

Azonban nemcsak a nép- és komolyzene kedvelőinek kedvezett a brünni tavasz. A városban köszönthette a lelkes közönség a magyar jazz fiatal művészeinek egyik legkiemelkedőbb képviselőjét, a Dés András triót, akik április végén a Stará Pekárna Hudební Kavárna színpadán adtak koncertet. A formáció névadója, a méltán híres zenészcsaládból származó előadóművész magával ragadó módon használta nemcsak számtalan ütőhangszerét, hanem önmagát is ritmusok és hangzatok megszólaltatására a koncert folyamán. A zenészek visszajáró vendégek Brünnben és a klubban is, így talán nem is volt meglepő, hogy barátként fogadták egymást a helyi magyar közösséggel. A professzionalizmus és a közvetlenség ötvöződött Szeles Pál Ildikó előadásában is, aki nem a zene, hanem a fotók és szuvenírek szárnyán röpítette el közönségét egészen Üzbegisztánig. Az utazó- és útikönyvíró előadó nem számít ismeretlennek a helyi közönség számára, korábbi alkalmakhoz hasonlóan most is ötvözte a személyes élményeket a sokak számára eddig ismeretlen történelmi és kulturális ismeretekkel. Igazán teljes körű képet kaphattunk a városokról, hiszen a képek és történetek mellett megfoghattuk az országban használatos pénz néhány darabját, az ott termesztett gyapotot és számos más szuvenírt, fűszert is. Sőt a helyi édességet is megkóstolhatta mindaz, aki a régi városházán tartott előadásra eljött. Így elmondható, hogy minden érzékszervével magába szívhatta a közönség ezt a nagyon különleges és nagyon kék országot.

A művészetek és tájak után a történelmi múltba kalandozhatott el Brünn és környékén élő tágabb nagyérdemű. Hiszen április 30-án, a Magyar Film Napja alkalmából az eredeti nyelv mellett cseh és angol felirattal került bemutatásra Mészáros Márta Északi fény című 2018-as alkotása. A többszörösen és nemzetközi filmfesztiválokon is díjazott rendezőnő a 20. század második felének magyarországi eseményeit egyetlen nő, a Törőcsik Mari által is alakított Mária életrajzán keresztül jeleníti meg, számos ki nem mondott eseményt, tragédiát és kérdést érintve. A filmet egyaránt értékesnek és érdekesnek tartotta a közönség soraiban ülő fiatal és idősebb generáció. Bízunk benne, hogy a jó kezdeményezés, mely a Prágai Magyar Intézet támogatásával tudott megvalósulni egy gyümölcsöző együttműködés és egy új hagyomány kezdetét jelentette. Májusban aktuális ünnephez csatlakozott a helyi közösség. Ady Endre halálának 100. évfordulóját ünneplik Magyarországon országszerte és azon túl is az egész év folyamán változatos eseményekkel. A brünni magyar közönséget az a megtiszteltetés érte, hogy E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum egykori igazgató asszonya és az Ady fotóarchívum kurátora jött el hozzá, és előadásában a költő zseni szószerinti „számos arcát” mutatta meg. A fényképeket visszaemlékezésekkel, levélrészletekkel, vicces, illetve elgondolkodtató érdekességekkel egészítette ki és magyarázta. Az így megismert Adyról az előadást követően kötetlen formában is volt lehetőség beszélgetni az előadónővel és férjével, Erdődy Péterrel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelmi Doktori Iskolájának vezetőjével.

A tavasz nemcsak a színeket és illatokat hívja elő a természetben, de lehetőséget is biztosít szabadtéri események megrendezésére. Erre májustól kezdve szinte hetente találunk példát a kerületi, városi és egyéb szinten megrendezésre kerülő kisebbségi napokon és alkalmakkor. Ezeket a színes, sokféle tánccal, zenével és gasztronómiai kóstolókkal gazdagított rendezvényeket a Lužánky parkban megrendezett vasárnapi rendezvény kezdte meg, melyen a magyar konyha különlegességeivel és a Varjos Zenekar páratlan műsorával képviselte magát a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni Helyi Egyesülete. A következő héten Kužim városa ad otthont hasonló rendezvénynek, ahol a messzeföldön híres magyar gulyásleves kerül terítékre, kiegészítve a helyi gulyás fogalmát, mely a magyar gasztronómiai szótár szerint sokkal inkább a pörköltnek vagy a mártásnak felel meg. A rendezvények sorát és a remélhetőleg időjárási szempontból is igazi nyár időszakát a június 1-ei esemény kezdi majd el. 

Ahogy a tavaszt márciusban az Špilberk várban kezdte el a helyi magyar közösség a nyár sem lesz másképpen a Veveři várban rendszeresen megrendezésre kerülő görög naphoz kapcsolódva. Ez a rendezvény a helyi görögség egyik legfontosabb napja, amikor gyerekprogramok, kulturális műsorok éppúgy megtekinthetők és kipróbálhatók, mint a görög képzőművészet és főzőtudomány. De ”hogy is kerül a csizma az asztalra?” kérdezhetnénk, hogyan kapcsolódik össze a brünni görög és magyar közösség. Ezt az együttműködést nemcsak a hosszú évek közös munkája alapozza meg a városi kisebbségi szervezetekben és rendezvényeken, hanem a személyes jó barátság is. Mindemellett történelmi okai is vannak az együttműködésnek, hiszen Magyarország területén a XV. századtól élnek görögök. A különböző időszakokban és eltérő célokkal Magyarországra érkező görögök asszimilálódtak a többségi társadalomba, azonban megtartották kultúrájukat és vallásukat is. A magyarországi görögség történelméből kiemelendő talán a 20. század második felében érkező menekülthullám, hiszen ekkor főként gyerekek érkeztek az országba, és a világháborút követő nehéz években speciális kihívást jelentett az ország számára a befogadásuk. A páratlan segítségnyújtás egyik példája, az 1950-ben elkezdődött önálló görög település építése, amit a későbbiekben és máig is Beloiannisznak hívnak. A jelenlegi Magyarországon is erős a görög kisebbség kulturális jelenléte nagy számban vannak ezeken az eseményeken olyanok is, akik nem származás, hanem elhivatottság miatt, választva támogatják és gyakorolják ennek a kultúrának és népcsoportnak, a magyarországi görögségnek értékeit. Az elfogadás, a békés együttélés és az egymás kultúrája általi gazdagodás gyakorlatát valósítja meg a brünni közösség is azzal, hogy nemcsak ellátogat a június 1-ei rendezvényre, de előadókat is delegál. A budapesti Mydros Zenekar kiváló példája a fent leírtaknak, a magyar és görög származású tagok évek óta zenélnek együtt minőségi műsorokat, és életre szóló barátságot kötve egymással és a görög kultúrával. A közel 20 éves zenekar 1200 fellépése után is rendszeresen jár Görögországba, nemcsak nyaralás és fellépés céljából, hanem hogy megismerhessék a helyi zenészeket, és új zenei élményeket szerezzen. Hálásak vagyunk, hogy Brünnben üdvözölhetjük őket, és általuk is képviselhetjük ezeket az értékeket.

Nem szabad elfeledkezni mindemellett a KAFEDIK (Kazinczy Ferenc Diákkör), az idén félévszázados fennállását ünneplő ifjúsági szervezetről sem, akik ugyanúgy hozzájárulnak a brünni tavasz gazdagságához. A fiatalok amellett, hogy jövőjüket alakítják, és tudásukat mérettetik meg vizsgákon és gyakorlatokon, sikeresen adtak be pályázatokat, és számtalan érdekes és szórakoztató programot szerveztek mindenki számára. Ilyen volt mások mellett a műveltségi vetélkedő vagy a szakok párbaja, melyben tudásukat vethették össze a résztvevők. A lapos föld koncepciójáról szóló előadásával Szarka Ádám a hallgatóság hiszékenységét tette próbára. Hasonlóan új ismeretekkel lehettek gazdagabbak mindazok, akik az Egzotikus ország kórházában jártam, mint önkéntes című beszámolót hallgatták meg. Azonban a diákszervezet nemcsak a szellemi frissességről gondoskodott a tavasz folyamán a Szer+elem+ez? című színházi előadás elsősorban a rekeszizmokat, míg a focibajnokság a teljes testet mozgatta át. A munka után a jól megérdemelt gulyásleves, vagy más alkalmakkor a folyékony kenyér elfogyasztásával táplálták a testet és a lelket egyaránt. 

A helyi magyar szervezetek mellett a város is biztosított számtalan kikapcsolódási és felfedezési lehetőséget mind nemzetközi programokhoz kapcsolódva, mind helyi eseményekkel. Más városokhoz hasonlóan itt is megrendezésre került a Nyitott Házak Hétvégéje április közepén, amikor a nagy közönség számára egyébként nem, vagy csak részben látható épületekbe kaphattak betekintést, számos érdekességet és kulisszatitkot megtudva. Ez alkalommal mind a modern, mind a történelmi épületek, úgy mint egyetemi kortárs vagy a filharmonikusok klasszikus épülete, is bejárhatóvá vált. Jó volt látni, ahogy megmozdul a város, és a helyiek, illetve a turisták egyaránt nagy lelkesedéssel és nyitottsággal fogadják a kezdeményezést. Emellett a Múzeumok Éjszakája májusban került megrendezésre Brünnben. Míg a magyar fővárosban a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében immáron 24. alkalommal került megrendezésre a Múzeumok Majálisa ugyanezen a hétvégén, a hazai vidéki városokban pedig Világörökségi Napként tartottak változatos és szórakoztató programokat, addig Brünnben egy különleges és a késő estébe nyúló exkluzív programsorozatot szerveztek. Brünn mások mellett számos nemzetközi és hazai filmfesztiválnak is helyszíne volt, melynek mindegyikén bemutatásra került magyar filmalkotás is, például A hentes, a kurva és a félszemű című Szász János film. Helyi rendezvények között kiemelhető, hogy a helyi tömegközlekedési vállalat idén ünnepli 150 éves fennállását, így nosztalgia járatok járják a várost és villamos kvízek kerülnek megrendezésre. A főtéren szinte hetente váltják egymást a változatos programok, mint például sörfesztivál, illetve a régi autók szerelmesei gyönyörködhetnek egy-egy különösen szép járműben a Vaňkovka bevásárlóközpont területén. Emellett történelmi események megemlékezéseinek is otthont adott a város. A helyi nemzeti ünnephez kapcsolódóan a magyar közösség is megemlékezett a második világháborúban elesett katonáiról (május 8-án). A város számos pontján hatalmas molinókon olvashatunk az 1989-es helyi eseményekről vagy a lengyel kisebbség történelmét meghatározó pillanatokról szintén a főtéren.

Ez jellemzi tehát a brünni tavaszt 2019-ben zenében, ízben, kultúrában, utazásban gazdag, változatos és szórakoztató. Ilyen kulturális feltöltődő vitaminok mellett szó sem lehet tavaszi fáradtságról! Mindezekért köszönettel tartozunk támogatóinknak, akik nélkül nem lenne lehetőségünk ennyire minőségi és sokszínű programkavalkádra és a szervezőknek, akik fáradtságot, késő estét és hétvégét nem kímélve, sokszor sajnos szó szerint kezüket-lábukat törik, hogy minden jól sikerüljön.Köszönjük és örömmel várjuk a folytatást.