Skip to main content

Népzene, ami összeköt


A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének központi szabályzatában és így az egyes helyi szervezetek irányelvei közt szerepel a magyar nyelv és kultúra ápolása és életben tartása mellett azok megismertetése is a helyi többségi társadalommal. De vajon mi módon lehetséges mindez, hiszen a nyelv ismerete és a kultúrát megalapozó történelmi háttér tudása nélkül szinte érthetetlen vagy akár félre is érthető bármilyen előadás. Természetesen a kétnyelvűség vagy a szinkrontolmácsolás megoldást jelenthet, de az sok esetben nehézkessé, elnyújtottá teheti a bemutatást, és számos alkalommal sem a körülmények, sem az anyagi keret nem biztosított. Ahogy egy kép többet mond ezer szónál, úgy a zene szöveg nélkül is magával ragadja az embert, sokféle egyetemes emberi érzést tud kifejezni, és még magyarázat nélkül sem félreérthető. Ezért is lehetséges, hogy a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni Helyi Egyesülete programjainak nagy részében zenei vagy részben zenei műsorral kedveskedik saját és a szélesebb körű nagyérdeműnek.


Nincs ez másképp a helyi magyar diákszervezet, a Kazinczy Ferenc Diákklub esetében sem. Tagjai közt találunk számos zenei talentumot, sőt a szervezet önálló népi zenekarral is rendelkezik, akik biztosítják az elengedhetetlen élőzenét a rendszeresen megrendezésre kerülő táncházaikon is. A CsMMSZ Brünn hasonlóan büszkélkedhet számos zenész taggal, sőt sokan zenei műsorok szervezésével is biztosítják a helyi közönség zenei igényének és érdeklődésének megfelelő műsorokat. Így rendszeres Brünnben a jazz, a komolyzene vagy akár ezek fúziója is. Ennek a széles és igen színes palettának egyik fontos eleme a népzene és ezen belül a felvidéki magyar népzenét is játszó Varjos Zenekar, akikkel szoros és rendszeres a helyi egyesület kapcsolata évek, ha nem évtizedek óta. 
                  Táncház és lemezbemutató koncert a Varjos zenekarral Somorján ...

A zenekar 2003-ban alakult az egykori Tücsök gyermekzenekar zenészeiből. A formáció négy taggal indult, akik közül hárman ma is a banda tagjai.  A zenekar számos új művésszel is bővült, akik rendszeresen vagy különleges alkalmakkor csatlakoznak hozzájuk. Ilyen például, egyetlen női tagként Varga Frida énekes. Szinte minden hétre jut fellépésük, így különösen megtisztelő, hogy olyan gyakran látogatnak el hozzánk Brünnbe is. Fellépéseik nagy változatosságot mutatnak, szerepelnek hazai és nemzetközi fesztiválokon kísérőzenekarként, vezetnek táncházat, vagy képviselik a népzenei hagyományokat önálló koncerteken is. Nagyon szoros az együttműködésük a szintén párkányi Pásztortűz néptánccsoporttal. Fennállásuk tíz éves jubileumán, 2013-ban a FolkEurópa Kiadónál jelent meg első albumuk, amit 2018-ban követett a második Dezsavű címmel. Bár a Varjos elsősorban szlovákiai magyar népzenét játszik, de a mai Magyarország és Erdély területéről származó zenék is szerepelnek repertoárjukban. Részt vesznek hazai és nemzetközi kezdeményezésekben például a Rákóczi örökség továbbadásában a centenáriumi évben, a korszak dalait bemutatva régiójuk diákjainak. Ezekkel a kezdeményezésekkel nemcsak saját zenei tárházukat bővítik, de még jobban kapcsolódnak a magyarországi és nemzetközi zenei kezdeményezésekhez.
                    A Pósfa zenekar kapja 2018-ban a Pro Traditione díjat | ATEMPO.sk ...
Logikus lenne, ha az olvasóban felmerülő kérdésre, miszerint miért pont a felvidéki magyar népzene világa fogta meg a helyi magyar közösség szívét, azt a választ adná, hogy a földrajzi közelség az oka, hiszen a felvidéki zenekart könnyebb átcsábítani az országhatár másik oldalára. Ez részben így is van. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a csehországi magyar közösség nagy része felvidéki születésű, így a közelség mellett a hazai dallamok ismerőssége is kétségkívül hozzájárul a felvidéki magyar népzene preferálásának itt Brünnben, de bizton állíthatjuk, hogy egész Csehországban is. Erre ékes példa, hogy a szintén felvidéki Pósfa Zenekar kapott meghívást szövetségünk 30 éves jubileumi gálaműsorára. Reméljük, hogy nem állítunk valótlanságot, ha azt mondjuk, hogy a Pósfa Zenekar már-már hazajár Brünnbe, hiszen az elmúlt években rendszeresen vártuk őket ide, vagy szurkoltunk értük a televíziós vetélkedőn.

A népzene élvezetét tovább növelhetjük, ha táncolunk is a zenére, mint a KAFEDIK táncházakban vagy nézzük a táncot, mint a 2019-es Babylonfesten Földes Dóra és párja műsorát, vagy a Magyar Bálon 2018-ban a Pásztortűz Együttes vidám hangulatot teremtő előadását. És hogy a népzene és néptánc valóban határokon és nemzetiségeken átívelő kapcsot jelent, arra nem is kell nagyon távoli emlékeink közt kutatnunk, hiszen szintén 2019-ben voltunk sokan vendégei a brünni bolgár közösség októberi táncos ünnepségének, ahol a kicsiktől a meghívott, prágai profi táncosokig egyaránt kábulatba ejtettek minket táncaikkal és mindnyájan ki is próbálhattuk azokat. Ezt megelőzően pedig a görög közösség június eleji ünnepségén élvezhettük és járhattuk a görög néptáncot. Hálásak vagyunk a sok szép élményért és reméljük, hogy számos alkalommal egyesíthetjük szíveinket a népzene dallamain keresztül, mert ahogy Kodály Zoltán mondta:  

Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy. A bennünk továbbrezgő dallamok és foszlányaik olyat vallanak felőlünk, amit semmi lélekelemzés nem hoz felszínre. Bevilágítanak a lélek rejtett zugaiba, ahova másképp nem férkőzhetünk. 



A szöveget elkészítette: Harlov-Csortán Melinda.

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze