Skip to main content

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról


A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.





 Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a reprezentatív Autóklub épületébe. A Prágai Magyar Bál – a korábbi helyszínek után – úgy tűnik, immár sokadjára bizonyítva, végleges helyszínére talált pár lépésre a Vencel tértől és a főpályaudvartól. Az épületen belül található a bálterem és az ehhez kapcsolódó helységek (a fogadószinten ruhatár és fellépői öltözők, az emeleti szinten bálteremhez csatlakozó termek és bár, illetve a galéria), amelynek befogadó képessége 300-320 fő, azaz asztalnál ülő vendég. Miután rendszeresen, a farsangi időszakban megrendezett nagyszabású programról van szó, a résztvevők legalább 70-80 %-a visszatérő vendég, akik évente továbbviszik a bál jó hírét. Az érdeklődők létszámának csak a bálterem mérete jelenthet határt.







Ez az elegáns környezet, ami a legnagyobb komfortot tudja a mai napig biztosítani báljainknak, minket is arra motivál, hogy vendégeink igényeinek minél magasabb szinten feleljünk meg. Az évek során kialakult a Prágai Magyar Bál szervezési, lebonyolítási rendje, ami a magyar hagyományokat nagyban ötvözi Csehország történelmi- és társadalmi szokásaival. A bál programja folyamatosan színesedik táncbemutatókkal, énekes betétekkel, cigányzenekar szerepeltetésével, táncházzal, vetítéssel. Változik a bál arculata is egyetemista fiatalok bevonásával, kiemelkedőbb étel- és italválasztékkal, gazdagabb szponzori ajándékokkal az éjféli tombolán. Az egyik legjelentősebb, legnagyobb létszámú és legnyitottabb, országos rendezvényünkről van szó, megrendezését egyesületünk közösségi szerepének megerősítése szempontjából is nagyon fontosnak tartjuk.

A Prágai Magyar Bálra 2019-ben immár 28. alkalommal került sor. A többi, kisebb közönségű programunkhoz hasonlóan ez alkalommal is meghívtunk fellépőket és vendégeket Magyarországról, Csehország más városaiból, és harmadik országbeli magyarlakta területekről is. Előadóként köszönthettük 2019-ben Sárkány Kázmér operaénekest, 2018-ban Vorobchenko Darya és Gellai Tamás táncosokat, a korábbi esztendőkben pedig a Swing Busters-t és a Nyitnikék néptánccsoportot. A Prágai Magyar Bál védnökségére minden esetben a prágai Magyar Nagykövetséget kérjük fel. Szorosan együttműködünk a Prágai Magyar Intézettel és a Prágai Fővárosi Tanács által fenntartott Nemzetiségek Házával is. Képviselőik báljaink tiszteletbeli vendégei. Minden évben arra törekszünk, hogy a Prágai Magyar Bál a legmagasabb színvonalon valósuljon meg. Célunk, hogy a bál éjszakája érdekes és emlékezetes esemény legyen minden résztvevő számára. Reméljük, hogy a 2019. évi Prágai Magyar Bál is folytatta ezt a hagyományt.
Mi is hát a Prágai Magyar Bál? Elsősorban ünnep, amikor a báli forgatagban, a társas érintkezés ilyenfajta könnyedebb, de ugyanakkor emelkedett keretei között, újabb lehetőség nyílik kiszakadva a hétköznapokból erősíteni összetartozásunkat. A Prágai Magyar Bál mindemellett hagyomány is, egy jól bevált fórum, mellyel megszilárdíthatjuk a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetség Prágai Helyi Egyesületének társadalmi pozícióját, és a közösségi élmény által biztosítjuk szervezetünk jövőjét is. A bál, mint találkozási alkalom, mindenki számára nyitott függetlenül attól, hogy tagja-e szervezetünknek. Ha valakit érdekel ez a nagyszabású esemény, kedvet kapott új ismeretségeket kötni és önfeledten táncolni, szeretettel várjuk a jövő évi, 29. Prágai Magyar Bálra.



A szöveg szerzője Rónai Katalin, a fotókat Fajd János készítette. A blogbejegyzést szerkesztették Nagy Ildikó és Harlov-Csortán Melinda.

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
A Karlovy Vary-i Magyar Alapszervezet megalakulása, avagy a Magyar Specialitások boltjától a magyar klubig Szeptember végén volt szerencsém közel a német határnál meglátogatni e festői szépségű és világhírű nyugat-csehországi várost. Felkeltette érdeklődésemet, hogy számomra meglepő módon itt is élnek magyarok. Két csodálatos napot töltöttem a városban Turay Erzsébet elnök asszony és Kalinová Valika társaságában. Ott létem alatt a beszélgetések és a városban tett séták során betekintést nyerhettem a helyi magyar szervezet életébe. Az ott tartózkodásom célja az volt, hogy egy interjú keretében bemutassam a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének legfiatalabb magyar tagszervezetét, amely ez év elején alakult meg. Karlovy Vary központja János: Hogyan indult a helyi magyar szervezet alakulása? Erzsébet: Lényegében, amikor ideköltöztünk a csehországi Karlovy Vary-ba, akkor az volt a fő gondunk, hogyan újra kezdeni. Úgy döntöttünk, hogy nyitunk egy boltot