Skip to main content

Magyar szentmise

Jézus a szőlőtő, mi a szőlővesszők


     Balga Zoltán atya, a Prágai Magyar Katolikus Plébánia plébánosa többször is hangoztatta, hogy nagyon szívesen jön el hozzánk Ostravára, nem csak a 2018. április 28-i magyar szentmisére, hanem minden adandó alkalommal. Ennek mi mindig kifejezetten örülünk, hiszen városunkban nincs lehetőség magyar szentmisén részt venni, hacsak nem hívunk meg magyar ajkú lelkiatyákat.
A fiatalok egy része is eljött
       Mindig örömmel tölt el minket az egységesség tudata, ami akár a szokásos keddi teadélutánokat, akár más klubbon kívüli rendezvényeket érinti. Arra törekszünk, hogy minél több közös programot szervezzünk rendszeresen, így a magyar mise is a már hagyományos rendezvényeink közé tartozik, melyre minden évben két alkalommal kerül sor. 
     Úgy mint általában, most is a Szent Vencel plébániatemplom adott nekünk otthont egy igazán meleg nyári szombat délután. A harmincötös létszámmal szépen megtelítettük a kissé hideg kőtemplom első 4-5 sorát, így alkalmunk nyílt egészen közelről jelen lenni a lelki megújulásban.
A fiatalok
       Zoltán atya prédikációjában kifejtette, hogy sokak szerint a kereszténység kétezer év alatt semmit sem változott. Ezt persze inkább azok állítják, akik nem tudják teljes mértékben megélni a kereszténységet, így nem látnak bele a lényegébe. Hiszen nem a külsőt kell építeni, hanem a belsőnket, azt a magot, mely egyre csak gyarapodik, de a külsőnek sokszor láthatatlan. Jézus sem a földi paradicsomot akarta megteremteni, hanem megerősíteni hitünket. 
     Ahogy az evangéliumban is elhangzott a szőlőtő története, úgy idéztük vissza mi is még egyszer: Jézus a szőlőtő, mi vagyunk a szőlővesszők. Csak azok a szőlővesszők képesek a hajtásra, akik a tőből nyerik az energiát, csak akkor tudunk megerősödni, ha Jézustól kapjuk az erőt. A felesleges szőlőtöveket, melyek nem teremnek vagy nem a tőből nőnek ki, azokat le kell metszeni és minden energiát az életképes fejlődőekbe kell fektetni. A Jézusba vetett hit ad jó alapot minden szőlőtőnek. Éppen ezért ne akarjunk egyedül nőni szőlővesszőként és ellankadni Jézus szőlőtöve nélkül.
Az ostravai Csalogányok
     Nemrég Zoltán atya részt vett az Európai Magyar Papi Konferencián, melyet idén Prágában tartottak. Csodálkozott, hogy némely atya nem csak a találkozóra jött el több ezer kilométeres távolságból, de ott, ahol szolgálnak is gyakran több száz kilométert tesznek meg autóval, vonattal vagy akár repülővel, hogy egy néhány fős közösségnek szentmisét szolgáltassanak ki. Ő is nagyon szívesen utazik el Ostravára három órát vonattal csak azért, hogy nekünk szentmisét szolgáltasson ki. Mert mindegy is hányan vagyunk, a lényeg, hogy egységben legyünk. Egybe kell tartanunk, főleg ha kis magyar közösség vagyunk anyaországunkon kívül, hogy ezáltal se felejtsük el sem a kultúrát, sem anyanyelvünket, és Isten segítségével küzdjünk magyar csapatunk egybetartásáért.
A csoport egy része
     Dicséretes dologként emelte ki, hogy közösségünkben látja az összhangot, a fiatalok nagy egybetartását, a rengeteg programot, tudósítást, facebook oldalat, blogbejegyzést. Köszönjük neki!
     A szentmise végeztével egy csoportképre invitált minket a templom elé, majd átvonulva a Magyar klubba egy kis frissítővel és falatokkal vártuk őt. A jó hangulat itt is megmutatkozott, hiszen rögtön a fiatalokhoz csatlakozva kapcsolódott be a társalgásba.
     Nagyon köszönjük, hogy ellátogatott hozzánk és nagy örömmel várjuk a következő találkozást Isten áldásával!


További képek megtekinthetők ITT

Szerző: Ivkovič Krisztina


Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...