Skip to main content

Advent a csehországi magyar közösségekben….


Advent, a latin adventus, eljövetel szóból származik, és a karácsony előtti időszakot jelöli. Általánosan elmondható, hogy mind a népi hagyományok, mind a vallási liturgiák szerint ez a visszafogott, várakozó komolysággal jellemezhető elcsendesedés időszaka. Talán ezért is lehetséges, hogy december hónapban a “bulik,” hangos koncertek száma eltörpül a készülődés jegyében tervezett eseményekhez képest. Az alábbi sorok a teljesség igénye nélkül igyekeznek felvázolni azokat a közösségi rendezvényeket, melyek mind-mind elősegítik az évvégére és az ünnepre való felkészülést a hétköznapi rohanás, és évzáró feladatok forgatagában.
  
 Képtalálat a következőre: „adventi koszorú”

A négy hétből álló időszakot hagyományosan a vasárnapi gyertyagyújtások egységeire szokás osztani. Talán nem mindenki tudja, hogy a 19. században egy német evangélikus lelkész készítette az első adventi koszorút, és naponta mindig eggyel több gyertyát gyújtott rajta. Ennek egyszerűsített változata terjedt el később. A négy gyertya a világosságot jelképezi, a koszorú pedig a remény jelképe. Mindezek jelentőségére hívja fel a figyelmet a Csehországban működő két magyar egyházközösség is eseményeivel. Ünnepi szentmisék gazdagítják ezt az időszakot a prágai belvárosi Szent Henrik templomában, ahol a karácsonyi ünnepkör meghatározó alkalmai mellett (beleértve a hajnali rorate szentmiséket - dec. 2. és 16.), a Prágai Magyar Katolikus Plébánia alapításának második évfordulóját is megünnepli a közösség (dec. 15.). A Csehországi Reformátusok Gyülekezete a rendszeres istentiszteletek és vasárnapi iskola foglalkozások mellett egy különleges koncerttel is elősegítik a lelki elmélyülést. A 2006 februárjától a Gyülekezet mellett működő Mille Domi kórus közreműködik december 12-én este egy jubileumi ünnepi koncerten is.


Az adventi vasárnapok mellett szentekhez kapcsolódó hagyományok és ünnepek is alkalmat adnak a közös felkészülésre, ilyen például a talán legszélesebb körben elterjedt Szent Miklós ünnepe. Nem csoda, hogy december 6-ához legközelebbi dátumok talán a legsűrűbb időszaknak bizonyulnak a csehországi magyar közösségekben is. Gyermek és ifjúsági programok várnak Mindenkire Prága mellett (például Ady Endre Diákklub szervezésében) Ostravában (Magyar Klubban) és Brünnben (a legkisebbeknek tartott ünnepi Ringatón) is. Azonban azok a gyermekek se aggódjonak, akik lemaradnának ezekről a lehetőségekről, hiszen a következő hétvégén (dec. 14.) az Iglice nagyszabású gyerek adventet tart koncerttel és számos eseménnyel. Miklós mellett Borbála, Luca, András és Tamás névnapokhoz kapcsolódó hagyományokat érdemes kiemelni még az advent időszakban. Mindegyik szenthez kapcsolódó népi szokásban közös a párválasztás megjóslásának eleme (kizöldülő gallyal vagy egyéb praktikákkal). A jóslás mellett Borbála és Luca napján az ajándékozó vagy büntető alakváltozós szokások is nagyon elterjedtek voltak, míg a december 21-ei Tamás naphoz a disznóvágás kapcsolódik sok helyütt.


A csehországi programokat hasonló változatosság jellemzi, hiszen például december 10-én a Prágai Magyar Katolikus Plébánián a Biblia, az irodalom és a bor kapcsolatáról hallhatnak előadást az érdeklődők, míg másnap Brünnben a Cseh- és Morvaországi Magyarok (CsMMSz) Brünni Helyi Egyesülete és a Kazinczy Ferenc Diákklub szervezésében díjnyertes színházi előadásban gyönyörködhet a közönség. Emellett szintén a fővárosban lesz még könyvbemutató, filmvetítés (dec. 12. az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért valamint a Prágai Magyar Katolikus Plébánia szervezésében) és kiállítás megnyitó is (dec. 17. a CsMMSz Prágai Helyi Egyesülete jóvoltából) gazdagítja majd a programlehetőségeket. Míg Morvaországban gasztronómiai és zenei hagyományokkal ismerkedhetnek meg a CsMMSz Ostravai Helyi Egyesületének vendégei (dec. 10.), valamint a 2019-es évfordulókról és az évvégi szokásokhoz kapcsolódó érdekességekről tudhatnak meg többet játékos kvíz formájában mindazok, akik december 19-én Brünnbe látogatnak el. Ennyi esemény mellett valóban szükséges lenne egy adventi naptárra, ami a testi-lelki készülődés és várakozás mellett ezekre a rendezvényekre és felhívhatná a figyelmet.  




Szívből kívánunk Mindenkinek 
várakozásban gazdag adventet és boldog ünnepeket!



Az események összeállításában részt vettek: Dériné Stark Zsófia és Nagy Ildikó.



                                                                                         Harlov-Csortán Melinda

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze