Skip to main content

Prágai magyar egyetemisták = Ady Endre Diákkör



              Az Ady Endre Diákkör a prágai magyar egyetemistákat tömörítő diákszervezet. A társulat küldetése egy olyan közösség létrehozása, amely képes biztosítani a magyar diákok számára egyfajta második „otthont” a cseh fővárosban, amely lehetőséget ad nekik, hogy használhassák anyanyelvüket, kapcsolatba kerüljenek honfitársaikkal, megéljék nemzeti identitásukat – kialakítani azt a bizonyos szigetet a szárazföldön, ahogy a közösségben mondani szokás. Közösségkovácsoló tevékenységén kívül a szervezet további célja hozzájárulni a prágai magyar kulturális élet szervezéséhez. Színházi előadások, táncházak, koncertek, kiállítások megrendezésével igyekszik hozzáadott értéket képezni, színesebbé tenni a diákélet mindennapjait. 
 
            A diákkört a rendszeresen összejáró magyar egyetemisták 1957-ben alapították, amely azóta immáron majdnem 60 éve, megszakítás nélkül működik. Egykori vezetői közül többen értelmiségiként nagyban hozzájárultak a szlovákiai magyarság közéletének alakításához. Az AED a csehországi és a szlovákiai magyar diákszervezeteket tömörítő Diákhálózat leghosszabb ideje működő tagszervezete. A Diákhálózaton keresztül a szervezet részt vállal a szlovákiai magyar fiatalság társadalmi életének alakításában, többek között a Gombaszögi Nyári Tábor és a Gímesi Művelődési Tábor lebonyolításában. 
Továbbá szorosan együttműködik a többi csehországi és prágai magyar szervezetekkel, például a Nyitnikék néptánccsoporttal, mellyel közösen táncházakat rendez, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségével, mellyel karöltve a prágai magyar bált szervezi.
A diákkörnek jelenleg körülbelül 200-250 tagja van.
            A társulat igyekszik az egész akadémiai év során többé-kevésbé rendszeres időközönként különféle programokat szervezni.
            Szokásosan minden tanév kezdetén sor kerül a Gólyaavatásra, ahol az új elsősök teljes értékű AED-taggá vannak avatva. A rendezvény kulcsfontosságú a szervezet tagjainak utánpótlása szempontjából, valamint lehetőséget ad a magukat kissé idegen környezetben érezhető elsős egyetemistáknak arra, hogy sok új ismerősre tegyenek szert, a közösség részévé válhassanak, és kiigazítást, valamint jó tanácsokat kapjanak az egyetemi élet gondjait-bajait illetően.
            
 Minden ősszel és tavasszal megrendezésre kerül egy-egy útibeszámoló, ahol lehetőség van baráti társaságban megismerni világunk szebbnél szebb helyeit, valamint egy-egy Kávé Mellé nevű beszélgetős est, mikor jeles hazai vagy külhoni magyar személyiségeket hívunk meg egyetemi városunkba előadni. A különféle rendezvények sorát bővítik akár a csapatépítő foglalkozások, melyeknek célja egy jól működő, családias közösség létrehozása. Az utóbbi években a programpontok közé felsorakozott a műveltségi vetélkedő is, ahol a jelenlegi és öregdiákokból álló csapatok összemérhetik tudásukat.
            A téli szemeszter utolsó nagyobb eseménye a Mikulásbuli, amikor a diákok kikapcsolódhatnak a vizsgaidőszakban rájuk váró tanulás előtt.
            Az Ady Endre Diákkörnek hagyományosan a legtöbb embert megmozgató rendezvénye a prágai Márciusi Mulatságok, ami a március 15-éhez legközelebb eső hétvégén kerül megrendezésre. A háromnapos akció során nagy számban ellátogatnak Prágába a többi diákszervezet tagjai is, nemcsak Csehországból és Szlovákiából, hanem Magyarországról valamint Erdélyből is. Rendezvénysorozat keretein belül sor kerül egy közismert magyarországi zenekar koncertjére, egy magyar bulira, prágai városnézésre, és nem utolsó sorban a prágai Rákóczi-emléktábla koszorúzása során Magyarország nagykövetének társaságában lerójuk tiszteletünket a szabadságharc hősei előtt.
            Ezt követően sor kerül az Áprilisi Kulturális Napokra (AKNA). Az egész hónap folyamán kulturális programok sokaságát biztosítja a diákkör: néptáncest, népzene-koncert, beszélgetőest jeles személyiségekkel, aktuális kiállítás megtekintése stb. A 2017-es AKNA viszont rendhagyó lesz abból a tekintetből, hogy magába foglalja majd az AED megalapításának 60. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepséget. Ez alkalomra egy kiállítás elkészítését vettük tervbe, valamit egy közös visszaemlékezést a volt tagokkal, mely során felelevenítenénk a társulat gazdag múltját. Egy fogadásra is sor kerül majd, melyre azok a személyek lesznek hivatalosak, akik valamilyen módon hozzájárultak a diákkör működéséhez.
            Az Ady Endre Diákkör a kulturális rendezvényeken kívül igyekszik különféle sportesemények szervezésével mozgásra bírni a prágai magyar fiatalságot. A téli szemeszter folyamán a diákok a squash-bajnokság során mérhetik össze ügyességüket. A nyári szemeszterben pedig mindezt egy csocsóbajnokság, asztalitenisz-bajnokság, valamint a nagy hagyománnyal rendelkező RIMET-focikupa biztosítja.
            A nyarat mindig egy sörszlalommal köszönti a társaság, amikor is egy adott kerület kocsmáit és sörfőzdéit látogatja meg közösen.
            Volt lehetőségem ösztöndíjasként egy csapatépítéssel egybekötött játékestet tartani a Diákkor egyik rendezvényén. Nagyon örültem a felkérésnek és a lehetőségnek, hogy besegíthetek egy ilyen alkalomba, aminek köze van a pedagógiához, a fiatalokhoz, a játékhoz, a csapatépítéshez és valamennyire az élménypedagógiához, ami az észrevétlenül történő játszva tanulás. Közel 30 résztvevője volt az eseménynek.

            A felkészülés számomra egyszerre volt nehéz és könnyű. Nehéz, mert rövid idő alatt egy nagy létszámú ismeretlen csoportnak kell jót produkálni. Könnyű, mert tudtam, hogy olyanok jönnek majd, akik szeretnek játszani. De a játék szintjétől többet szerettem volna elérni: olyan szituációkat teremteni, amelyekben együtt kell dolgozni, helyzeteket megoldani, a másikat segíteni. Viszont nagyon vigyáztam arra, hogy ne billenjen át komoly feldolgozást igénylő helyzetekbe, hisz mégiscsak egy játékestről beszélünk.

            S hogy végül milyen lett? Ezt leginkább a résztvevők tudják megmondani. És hogy én miért gondolom, hogy mégis jó lett? Mert annyit játszottunk, amennyi jólesett. Azért lássuk be, hogy egy prágai étteremben nehéz konkurálni a sörökkel - de két és fél órára mégis sikerült.


Az Ady Endre Diákkörről információval szolgált: Erdélyi Ágnes és Pál Ádám
A bejegyzést készítette: Demján Izabella


                                                                                 

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze