Ugrás a fő tartalomra

PIZZA PARTY AZ FMK-VAL

PIZZA PARTY AZ FMK-VAL


      Mi legyen a következő témakör? Mikor üljön össze a banda? Hol is találkozhatnánk? Vajon ki fog eljönni? Hm, az élet nagy kérdései... legalábbis az FMK-n (Fiatal Magyarok Klubja) belül. Ugyanis nekünk ezek a legnagyobb gondjank, ami a csapatot illeti. Vagyunk itt Ostraván és környékén magyarok, de nagyon nehéz összeegyeztetni bármiféle találkát. Legfőképpen a munkabeosztások és családi elkötelezettségek miatt nem tudunk soha teljes számban bandázni, de mindig örülünk, ha tudunk találkozni.
     Így történt ez 2016. november 23-án, egy szomorkás őszi estén. Kicsit mindenki késve, kicsit mindenki eltévedve, de mindenki nagyon boldogan kereste fel az esti órákban a Chachar pizzázót, ahol Tomi az üzletvezető, vagyis a debreceni kisfőnök. Már mondtuk neki, hogy neveztesse át a helyet Tomi Pizzázójává, de azért még egy kicsit győzködni kell. 
     Belépéskor Pistivel futottam össze, akivel teljesen véletlenül egy városból, Léváról származunk. Érdekes és jó érzés egy hazaival itt, 250 km-rel távolabb találkozni. Hozzánk csatlakozott aztán folyamatosan a csapat többi tagja. Kezdjük is Tomival, az est házigazdájával (szó szerint!), aki kifutott hozzánk egyenesen a konyha tüzes világából. Itt kezdődhetett az ismerkedés, ugyanis a fiúk még ezelőtt nem találkoztak. Néhány perc elteltével Jani, a forráskúti fenegyerek lépett be a számunkra külön lefoglalt eldugott kis étkezőbe. Csönd, jó zene, hangulat- kell ennél több? 
     Zoltán, aki a következő FMK-s volt, érdekes módon érkezett. Ő előbb leült kint és várt minket, majd miután furcsálva vizslatta, hogy egyedül van, rákérdezett hol is vagyunk. Végre megtalált a mi kis titkos helyünkön! Igaz is: a belépés legyen látványos. Így lett körülöttem négy férfi, új ismerettség és nagy hangok- tehát az este egyre csak jobb és jobb lett.

Réka lemaradt, de....

      Negyed óra múlva  betoppant kicsit ingerült állapotban Zsuzsi és férje Gábor, akiből pedig a teljes nyugalom áradt. Itt lehetett észrevenni a női stresszes és a férfi nyugodt életvitelt (:D). Az ő belépésük sem volt mindennapi: kiszálltak a buszból a pizzázóval szembeni megállóban, körbementek néhányszor az épület körül, mindenhova bementek, nem találtak senkit. Néhány kör után vált számukra világossá, hogy a különszektor tartozik hozzánk. De nem baj, a nyugtatás érdekében mindenki megrendelte italát és kezdődhetett a pizza parti. Egyesek merész, mások nagy pizzaelvárásai célba értek: Pisti extra csípős, Zoli óriás és Gáborék pizzaspeciálitását már csak Jani specléje tudta felülmúlni!
... de itt már Réka is belefért, bár most Tomi maradt le

     Éppen ahogy kiérkeztek a jobbnál jobb falatok, megérkezett két legfiatalabb tagunk, a két medikus. Rékát már ismerjük, gyakran jár a klubba és az FMK egyik alapköve. Vele jött osztálytársa, a számunkra eddig ismeretlen Matyi, a dunaszerdahelyi orvostanhallgató (és végre a sok-sok email megtette a hatását! Matyi itt van miköztünk!). A csapat teljes volt, kilenc emberrel megütöttük a rekord küszöbét az FMK történelmében- OLLÉ!
     Innentől kezdve aztán jöhetett az evés-ivás, móka, kacagás, sztorizgatás és élménymesélés. Már fonogattuk a jövő terveit és a következő programjainkon agyaltunk egészen éjfélig, Hamupipőke kritikus üvegcipellős momentumáig. Nagyon jó érzéssel töltött el engem látni ezt a kis csapatot, akik energiát és időt nem spórolva eljöttek, hogy együtt legyünk, magyarokkal magyarul. Köszönöm Nektek!!!! 
A medikusok csapat :)

Remélem az emailes zaklatásaim célba érnek majd még több Ostraván élő magyar fiatalnál, és sikerül majd egy nagyon erős, nagyon aktív és természetesen csupaszív magyar csapatot megalapoznunk a jövő generációi számára. FMK- HAJRÁ!!! 

A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdély az ízek birodalma II.

Barangolás Udvarhelyszéken és a Sóvidéken
Másnap a reggelit követően a Székelyudvarhelyhez közeli szejkefürdői forrásnál álltunk meg kortyolva egyet a gyógyvízből, majd pedig a borvízmúzeumba vittek el minket erdélyi barátaink. A múzeumban még a mai napig látható Orbán Balázs szobra, az ő neve szorosan összekapcsolódik Szejke-fürdővel, amellett hogy fényképeivel megörökítette a kor természeti, épített és néprajzi örökségét, felvirágoztatta az ottani fürdő kultúrát is. A rossz időjárási körülményekre való tekintettel sajnos nem tudtunk felmenni a Hargitára, a székelyek szent hegyére, így helyette a parajdi sóbánya felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Tamási Áron sírjánál Farkaslakán, ő az egyike a három Áronnak, akire a székelység a mai napig nagyon büszke, ahogy egy ottani mondás tartja: „Tamási Áron, Márton Áron és Gábor Áron/ Székely népünk büszkesége mind a három”.

Ki is volt Tamási Áron? Író, neki köszönhetjük az Ábel trilógiát és nem mellesleg ő volt, aki a székely nyelvjárá…

Erdély az ízek birodalma I.

Erdély, az óriások földje, ahol a hegyek a felhőket érik. A mellettünk elsuhanó vidék olyan, mint egy szépen megfestett tájkép, ahol a részletek tökéletes színkavalkáddá állnak össze. Magasabbnál magasabb hegyek vidéke ez, amit a természet gyönyörű zöld színű, sűrű, erdős mintákkal tarkított szőnyege borít. Erdők és határtalan, napfényben úszó zöld, kövér mezők, amelyeken csordák legelésznek, ahol a dombokra a folyamatosan vándorló fehér felhők árnyéka vetül. Amikor visszagondolok az ott töltött egy hétre, ezek a képek villannak emlékezetembe. Azonkívül, hogy bejártuk Erdély egy kis szegletét, még az ottani ízekbe is sikerült belekóstolnunk. De ne rohanjunk ennyire előre, kezdem a legelején! 
„Esőhozók”
Egy szürke, borongós, esős nyári kora reggelen Bors-Fiszli Editke, Bors István és e sorok írója magunk mögött hagytuk a régmúltat idéző rozsdás gyárkémények, kohók és bányák világát, a mi Osztravánkat. Ezerháromszáz kilométer állt előttünk, a szomorkás esős időjárás végigkísért minket …

Már a huszadik!

Miért is van hatalmas jelentősége a minden évben megrendezésre kerülő művelődési táboroknak? Mit is jelentenek ezek a táborok számunkra itt élő magyaroknak Csehországban? Mi a táborok vonzereje? Miért is számoljuk a napokat és várjuk a következő évit?

Mindenkinek mást jelentenek, mint ahogy mindannyian másak vagyunk. Van, akinek az újra találkozás örömét, új baráti kapcsolatok kialakulását, szórakozást és mulatást magyar nyelven és a magyar zenére, van, akinek a magyar kultúrát, a művelődést, a tudásszomj csillapítását, de vannak olyanok is, akik a hétvégét egyszerűen csak a kellemes kikapcsolódásnak veszik a szép és kellemes környezetben, ahol természetesen nem hiányozhat a magyar szó. A fenn említett kérdésekre a válaszokat a táborlakókkal készített helyszíni interjúk adják meg. De mielőtt részletezném az összegyűjtött véleményeket, szeretnék először is visszatérni a kezdetekhez. Hogyan is kezdődött?
Becske Katalin, (Prága), a táborok ötletgazdája

1996-2000 között voltam a CSMMSZ szerv…