Skip to main content

Könyv- és zsibvásár

Csehországban nagyon sok magyar szervezet, csoport van, amit annak köszönhetünk, hogy rengeteg a lelkes magyar, aki az országban él, tanul, dolgozik. Néha azonban összeomlik a rendszer, nem tudunk egymásról, egymás eseményeiről. Pont emiatt volt szuper ötlet egy olyan honlap, egy olyan magyar platform, ahol mindenről, ami Csehországban történik és magyar, információt szerezhetünk.


A Magyar Bohémia fő célja, hogy naprakészen tájékoztasson a csehországi magyarok által szervezett eseményekről, hogy a programok, lehetőségek egy felületen megtalálhatóak legyenek. Megtaláljuk a szervezetek bemutatkozását, elérhetőségeit, eseményeit. Ezenkívül felkerül minden olyan munkalehetőség, ami a Csehországban élő magyarokat érintheti. De van még autó indul, archívum, sajtó figyelő és digitális levéltár, mely arra szolgál, hogy hozzáférhetővé váljanak a már feldolgozásra kerülő csehországi magyarokkal kapcsolatos dokumentumok, sajtótermékek, cikkek. Emellett nemrégiben elindult a könyvcsere. Kölcsönözhetsz könyvet, vagy eladhatsz, de vehetsz vagy kölcsönkérhetsz is.


Erre épült az első Magyar Bohémia által szervezett akció is, a könyv- és zsibvásár. A helyszín  ismét a Budapest Étterem volt. Voltak, akik bőröndnyi könyvvel érkeztek, mások otthon készített szappannal, de voltak, akik nem szerettek volna megszabadulni egy könyvtől sem, csak gazdagodni pár új darabbal.


Mialatt cserélődtek a könyvek gazdái, és elkeltek a levendulával, citromfűvel vagy a sörrel ötvözött szappanok is, a gyerekeknek is volt mivel elütni az időt.


Készült rengeteg különböző anyák-napi üdvözlőlap sok kedves üzenettel. Vágtunk szikével, ragasztottunk csipkét, masnit, színeztünk, nyomdáztuk és írtunk lúdtollal is.



Közben pedig tanulhattunk Zsabka Attilától gyerekdalokat. Egészen régieket, amiket nem ismertem, aztán kevésbé régieket, amiket kívülről fújok, aztán modern gyerekdalokat, amikbe beletörött a nyelvem. :)



Szuper volt! Még sok ilyet!

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze