Ugrás a fő tartalomra

Könyv- és zsibvásár

Csehországban nagyon sok magyar szervezet, csoport van, amit annak köszönhetünk, hogy rengeteg a lelkes magyar, aki az országban él, tanul, dolgozik. Néha azonban összeomlik a rendszer, nem tudunk egymásról, egymás eseményeiről. Pont emiatt volt szuper ötlet egy olyan honlap, egy olyan magyar platform, ahol mindenről, ami Csehországban történik és magyar, információt szerezhetünk.


A Magyar Bohémia fő célja, hogy naprakészen tájékoztasson a csehországi magyarok által szervezett eseményekről, hogy a programok, lehetőségek egy felületen megtalálhatóak legyenek. Megtaláljuk a szervezetek bemutatkozását, elérhetőségeit, eseményeit. Ezenkívül felkerül minden olyan munkalehetőség, ami a Csehországban élő magyarokat érintheti. De van még autó indul, archívum, sajtó figyelő és digitális levéltár, mely arra szolgál, hogy hozzáférhetővé váljanak a már feldolgozásra kerülő csehországi magyarokkal kapcsolatos dokumentumok, sajtótermékek, cikkek. Emellett nemrégiben elindult a könyvcsere. Kölcsönözhetsz könyvet, vagy eladhatsz, de vehetsz vagy kölcsönkérhetsz is.


Erre épült az első Magyar Bohémia által szervezett akció is, a könyv- és zsibvásár. A helyszín  ismét a Budapest Étterem volt. Voltak, akik bőröndnyi könyvvel érkeztek, mások otthon készített szappannal, de voltak, akik nem szerettek volna megszabadulni egy könyvtől sem, csak gazdagodni pár új darabbal.


Mialatt cserélődtek a könyvek gazdái, és elkeltek a levendulával, citromfűvel vagy a sörrel ötvözött szappanok is, a gyerekeknek is volt mivel elütni az időt.


Készült rengeteg különböző anyák-napi üdvözlőlap sok kedves üzenettel. Vágtunk szikével, ragasztottunk csipkét, masnit, színeztünk, nyomdáztuk és írtunk lúdtollal is.



Közben pedig tanulhattunk Zsabka Attilától gyerekdalokat. Egészen régieket, amiket nem ismertem, aztán kevésbé régieket, amiket kívülről fújok, aztán modern gyerekdalokat, amikbe beletörött a nyelvem. :)



Szuper volt! Még sok ilyet!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdély az ízek birodalma II.

Barangolás Udvarhelyszéken és a Sóvidéken
Másnap a reggelit követően a Székelyudvarhelyhez közeli szejkefürdői forrásnál álltunk meg kortyolva egyet a gyógyvízből, majd pedig a borvízmúzeumba vittek el minket erdélyi barátaink. A múzeumban még a mai napig látható Orbán Balázs szobra, az ő neve szorosan összekapcsolódik Szejke-fürdővel, amellett hogy fényképeivel megörökítette a kor természeti, épített és néprajzi örökségét, felvirágoztatta az ottani fürdő kultúrát is. A rossz időjárási körülményekre való tekintettel sajnos nem tudtunk felmenni a Hargitára, a székelyek szent hegyére, így helyette a parajdi sóbánya felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Tamási Áron sírjánál Farkaslakán, ő az egyike a három Áronnak, akire a székelység a mai napig nagyon büszke, ahogy egy ottani mondás tartja: „Tamási Áron, Márton Áron és Gábor Áron/ Székely népünk büszkesége mind a három”.

Ki is volt Tamási Áron? Író, neki köszönhetjük az Ábel trilógiát és nem mellesleg ő volt, aki a székely nyelvjárá…

Erdély az ízek birodalma I.

Erdély, az óriások földje, ahol a hegyek a felhőket érik. A mellettünk elsuhanó vidék olyan, mint egy szépen megfestett tájkép, ahol a részletek tökéletes színkavalkáddá állnak össze. Magasabbnál magasabb hegyek vidéke ez, amit a természet gyönyörű zöld színű, sűrű, erdős mintákkal tarkított szőnyege borít. Erdők és határtalan, napfényben úszó zöld, kövér mezők, amelyeken csordák legelésznek, ahol a dombokra a folyamatosan vándorló fehér felhők árnyéka vetül. Amikor visszagondolok az ott töltött egy hétre, ezek a képek villannak emlékezetembe. Azonkívül, hogy bejártuk Erdély egy kis szegletét, még az ottani ízekbe is sikerült belekóstolnunk. De ne rohanjunk ennyire előre, kezdem a legelején! 
„Esőhozók”
Egy szürke, borongós, esős nyári kora reggelen Bors-Fiszli Editke, Bors István és e sorok írója magunk mögött hagytuk a régmúltat idéző rozsdás gyárkémények, kohók és bányák világát, a mi Osztravánkat. Ezerháromszáz kilométer állt előttünk, a szomorkás esős időjárás végigkísért minket …

Már a huszadik!

Miért is van hatalmas jelentősége a minden évben megrendezésre kerülő művelődési táboroknak? Mit is jelentenek ezek a táborok számunkra itt élő magyaroknak Csehországban? Mi a táborok vonzereje? Miért is számoljuk a napokat és várjuk a következő évit?

Mindenkinek mást jelentenek, mint ahogy mindannyian másak vagyunk. Van, akinek az újra találkozás örömét, új baráti kapcsolatok kialakulását, szórakozást és mulatást magyar nyelven és a magyar zenére, van, akinek a magyar kultúrát, a művelődést, a tudásszomj csillapítását, de vannak olyanok is, akik a hétvégét egyszerűen csak a kellemes kikapcsolódásnak veszik a szép és kellemes környezetben, ahol természetesen nem hiányozhat a magyar szó. A fenn említett kérdésekre a válaszokat a táborlakókkal készített helyszíni interjúk adják meg. De mielőtt részletezném az összegyűjtött véleményeket, szeretnék először is visszatérni a kezdetekhez. Hogyan is kezdődött?
Becske Katalin, (Prága), a táborok ötletgazdája

1996-2000 között voltam a CSMMSZ szerv…