Skip to main content

Kezdődjék az Activity-show!


   Talán három héttel ezelőtt találkozott kettőnél nagyobb létszámban az FMK (Fiatalok Magyar Klubja) csapata. Akkor az adrenalinszintüket növeltük egy kis gokartozással, majd megpihentünk egy jó kis pizza mellett. 
      Ez alkalommal kicsit nyugodtabb csapattréningünk volt, mert lassan kezdődnek a vizsgák, az iskolai feladatok egyre csak gyarapodnak. kevesebben vagyunk, mert a nyár közeledtével mindenkinek több a programja. Nehéz lett volna megszervezni egy nagyobb kaliberű eseményt, és utólag visszatekintve az idő sem lett volna a barátunk. Tehát sok tényező akadályozta, hogy valami extrémet csináljunk, így egy jópofa társasjáték estet kerekítettünk a mi péntek tizenhármunkból.
- Mi lenne ha activityznénk?
- Jó!

Jani nagyban magyaráz....jaj, bocs, ez csak a körülírás feladat!

      Ez a válasz nekem elég is volt. Bepakoltam, elutaztattam 250 km távolra, és már itt is van a csodajáték. Kicsi, zöld doboz, tele kártyával, négy bábuval és egy néha végtelennek tűnő homokpergető homokórával. Ehhez a recepthez kell még egy csipet papír, toll, sok-sok türelem, rengeteg jókedv, finom italok és megszámlálhatalan darab földimogyoró szem. Ez a kulcsa egy nagyon hangualtos FMK estnek.



     Négy szem csapattag gyűlt össze, ami nem baj, nem a mennyiség, hanem a minőség számít. Ugye? Szép páros szám, így tudtunk csapatokat alkotni. Jani Nikivel, Réka velem alkotott egy-egy párt. És akkor kezdődjék! Kicsit az elején bele kellett rázódnunk a játék menetébe és a szabályok megismerésebe, de utána mát mint a karikacsapás, úgy ment minden. Érdekes volt látni, kicsit miylen a rajztudása, hallani beszégkésségét vagy szabad szemmel megfigyelni mutogatási tehetségét. Ugyanis ezeknek az egyvelege adta ki a játék lényegét. Az állás két nyert meccs egy nullasszor megnyert meccsel szemben....de az inkább maradjon titok, melyik csapat nyert.

Nagyban mutogatok...de mit is?

       Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sokáig fogjuk bírni. Röpke három órán át firkáltunk, dumáltunk, hadonásztunk, mire annyira elfáradtunk, hogy már csak az ágyat kívántuk. És hogy mi lesz a legközeebbi program? Az még titok....nekünk is és nektek is. Szép májust mindenkinek!

A bejegyzést készítette Ivkovič Krisztina

Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t
Post a Comment
Read more

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
Post a Comment
Read more
A Karlovy Vary-i Magyar Alapszervezet megalakulása, avagy a Magyar Specialitások boltjától a magyar klubig Szeptember végén volt szerencsém közel a német határnál meglátogatni e festői szépségű és világhírű nyugat-csehországi várost. Felkeltette érdeklődésemet, hogy számomra meglepő módon itt is élnek magyarok. Két csodálatos napot töltöttem a városban Turay Erzsébet elnök asszony és Kalinová Valika társaságában. Ott létem alatt a beszélgetések és a városban tett séták során betekintést nyerhettem a helyi magyar szervezet életébe. Az ott tartózkodásom célja az volt, hogy egy interjú keretében bemutassam a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének legfiatalabb magyar tagszervezetét, amely ez év elején alakult meg. Karlovy Vary központja János: Hogyan indult a helyi magyar szervezet alakulása? Erzsébet: Lényegében, amikor ideköltöztünk a csehországi Karlovy Vary-ba, akkor az volt a fő gondunk, hogyan újra kezdeni. Úgy döntöttünk, hogy nyitunk egy boltot
Post a Comment
Read more