Ugrás a fő tartalomra

Eljött Lappföldről a Mikulás, hogy megnézze, hogyan készülnek az ostravaiak a karácsonyra... :)

Ki ne szeretné azt, amikor beköszönt a tél, kint hideg van, szitál a manapság ritkán látható hó, szürke az ég, de a lábad nem kell kitenned. Otthon maradsz vagy (ez esetben) elmész az ostravai magyar klubba, ahol jó meleg van, a gyerkőcök szaggatják a mézeskalácsot,  fahéj, narancs, szegfűszeg és fenyő illat mindenütt, kürtöskalács a sütőben, meleg tea az asztalon, karácsonyi zene a hangfalakból.

Személy szerint Nekem már több éve nem volt ilyen karácsonyi hangulatom... November 28-án 10 óra körül összegyűlt az ostravai magyarok apraja-nagyja. Ez esetben inkább az apraja. Ritkaságnak számít, hogy több a kicsi, mint a nagy. Sokan hiányolják a legfiatalabb magyar generáció jelenlétét a magyar eseményekről, ezért próbálunk pár hónapja olyan programokkal előrukkolni, amik megszólítják az egészen piciket is, de emellett a felnőttek sem unatkoznak.  A szombati mézeskalács sütögetés és az adventi koszorú barkácsolása nagyon jó ötlet volt.  A gyerekek nem ragadtak le a telefonoknál, nem akartak az asztal alatt inkább tableten játszani, még az sem zavarta őket, hogy nem sokat beszélnek vagy értenek magyarul. Jó volt nézni, ahogy gyúrják a kalácsot, majd a nagy sodrófákkal birkóznak, aztán, ahogy mennek a sütőbe az elkészült mézes-fahéjas csillagok, angyalok, fenyőfák, rénszarvasok, hóemberek és még egy csomó minden, amit mi felnőttek már nem érthetünk, mert valahol a felnövés közben elhagytuk a fantáziánk egy részét..

Ahogy már említettem mézeskalácsgyúrással kezdtünk, majd formáltunk belőle mindenfélét, amiről eszünkbe jut a tél, az advent, a karácsony, a télapó vagy csak egyszerűen a jó öreg hideg tél. Együtt örült az asztal körül a gyerek, a szülő, a nagymama és még mi páran. Akkor legyünk mi páran az egyéb kategória. J

Szóval valahogy így történt:

sütés előtt...
és után...
Aztán jött a sokak számára újdonság, az Editke féle hófehéren csillogó szódabikarbóna karácsonyfadísz készítés. Hasonló technikával mint a mézeskalács, valahogy így:


Advent koszorú nélkül? Kizárt! Rendelkezésünkre állt sok szép zöld fenyőág, fényes, csillogó szalagok, tobozok, mogyorók, makkok, különböző díszek, mint például a kis-harang, gomba. virág vagy rénszarvas.  Egyforma koszorúk nem születtek. Szerintem szépek lettek, és megállnák a helyüket az ostravai karácsonyi vásárban is. Vinnék, mint a cukrot!:)

először válogattunk
majd alkottunk
Aztán kezdtünk fáradni, ezért jött az ezer éves, székes játék. Tánc a székek körül, azután pedig gyorsan hupp a székre, amikor dj Jenei János leállítja a zenét. Na persze, ahogy lenni szokott, egy székkel kevesebb volt minden körben. A gyerekek szerették. Persze akadt egy kis sírás-rívás, mert ugyebár veszíteni senki sem szeret. Csak nagyban már tudunk úgy csinálni, mint ha szeretnénk.. J

csipet-csapat
A nap végül a kürtöskalács készítéssel zárult. Ehhez persze szükségük volt jó pár üres sörös dobozra. Vajon kik áldozták fel magukat, hogy kiürüljenek a dobozok? Ezek a mai gyerekek!;)

Így néz ki a kürtöskalács sörös dobozon kompozíció:


A sütőből kijövet kicsit összerogytak szegények, de az ízükön ez mit sem változtatott. És hát mi csináltuk, ez volt benne a legjobb.

Hohoho hóóóó majd elfelejtettem, hogy a Mikulás is beköszönt a nap végére. Nagyon kedves tőle, hogy nem hozott virgácsot. Talán kicsit elfogult volt ez a Mikulás...

Lappföldről Ostravára :)

Ilyen volt hát az első ostravai adventi készülődés. Váljon hagyománnyá!


A blogbejegyzést készítette:
Marton Sára

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ.
Editke:A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar ízeket fogjuk bemutatni az …

Sárkánykaland

Tavaly előtt, még 2015-ben tettek szert az ostravai magyarok egy nyaralás keretén belül egy új ismertségre, a nyírbátori Rácz Mihályra, aki a Kakukk Étterem és Panzió tulajdonosa. De, hogy ez még ne legyen elég, ő az alapítója a Népi Ízőrző Lovagrendnek is, ami- ahogy a nevéből már észlelhető- a népi konyha világát szeretné feleleveníteni, újragondolni és terjeszteni modern világunk különböző pontjaira. Eme fő cél érdekében nem csak a régió, de külföldi magyarlakta területek egyes tagjait is bevont a Lovagrend népszerűsítésébe. De mielőtt ide kitérnék, el kell hogy mondjam, hogy az elején csak egy jópofa főzőestről volt szó nálunk, Ostraván, ahol a Nagymester segítőivel karöltve meglátogatott minket és részt vett a Receptek a Magyar konyhából főzőrendezvényünkön, mint vendégszakács. Ennek a jólmenő barátságnak a folytatása lett, amikor Misi bátyánk elhatározta, hogy mifelénk is terjeszteni kell a népi ízeket. Ennek érdekében 2016 nyarán meghívott egy kisebb csapatot Nyírbátorba a Szá…

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören     Szeretett Prágánkban az új szemeszter még csak jövőnek számított szeptember végén, az idén 60 éves AED héttagú képviselete, beleértve az új elnökségi tagokat viszont már elkezdte a munkát, egy szinttel feljebb, a Diákhálózat Hallgatói parlamentjén. Ja, már miután odaértünk, mert nem csak egy autónk veszett el… 
     Azzal a lelkesedéssel estünk neki rögtön hétfőn a saját rendezvényeink tervezéséhez is, új tagokkal bővülve. És ez meg is mutatkozott a nyitógyűlésen: „50 perc alatt megszerveztünk egy egész szemesztert, ez má’ valami!” És még mindig ugyanezzel a lendülettel pár nap múlva meg is nyitottuk a szemesztert egy kellemes kis sörözés keretein belül. Voltak új arcok, meg új nevek, aztán már csak össze kellett rakni őket…
     Két héttel később, a brünni Kafedik Mega7vége nevű rendezvénye után vasárnap természetesen teljesen fitten találkoztunk a Prágai Magyar Katolikus Lelkészség (azóta már plébánia lett) udvarán délelőtt a tanév…