Skip to main content



RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL III.

Menü: TÖLTÖTT KÁPOSZTA ÉS VARGABÉLES


,,A töltött káposztáról kevesen tudják, hogy török eredetű étel, nem magyar. A törökök csinálták eredetileg, szőlőlevélbe marha- vagy birkahúst és rizst töltöttek.  Sertéshúst nem ehettek a vallásuk miatt, ezért ételeik elkészítéséhez ezt a fajta húst nem használták. A töltött káposztának több változata is létezik. Mi leggyakrabban úgy csináljuk mint a kolozsváriak, mert a tölteléken kívül apróhúst is teszünk a káposztába.

A vargabéles egy hungarikum, csak Magyarországon készítik. Nagyon finom magyar édesség. Minden alapanyag eredeti magyar. Elkészítéséhez házi túrót és házi metélttésztát használunk. ’’


Hozzávalók/Elkészítés:

TÖLTÖTT KÁPOSZTA (4 fő részére):
 



A töltött káposzta alapanyagai



·       Darált hús (60 dkg)

·       Tojás

·       Gersli- hántolt árpa

·      

·       Pirospaprika

·       Örölt bors

·       Köménymag

·       Pirosarany

·       Fokhagyma

·       0,5 fej vöröhagyma

·       6 db savanyított káposztalevél

·       1 kg savanyú káposzta (8 kg)

·       Babérlevél

·       50 dkg apróra vágott disznóhús

·       2 gerezd fokhagyma


A továbbiakban említett hozzávalók mennyisége a főzőeseményen vendégül látott személyek mennyiségét tükrözi.


Kezdetnek beízesítjük a tölteléket. A darálthúshoz hozzáadjuk a tojásokat, a gerslit, megsózzuk, beletesszük a pirospaprikát, őrölt borsot, köménymagot, pirosarnyat és az összenyomott fokhagymát. A vöröshagymát is beletörjük, mert így kisebb darabokat kapunk és jobban átadja az ízét a húsnak, és kézzel összegyúrjuk a tölteléket. A káposztának a vastag torzsát kivágjuk, megmossuk a leveleket és belecsavarunk egy adag darált húsos tölteléket.

Az edény alját kibéleljük káposztával, majd rátesszük szépen sorba egy következő rétegbe a töltött káposztaleveleket. Rá ismét káposzta, apróhús, pirospaprika,  káposzta és kezdhetjük elölről.  Ajánlatos káposztalevél nélküli húsgombócokat is készíteni, ha valaki esetleg nem szereti a káposztalevelet.  Nyomkodunk közéjuk néhány darab babérlevelet.  A tetejét megszórjuk pirospaprikával, felöntjük vízzel és elkezdjük főzni.

72 darab gombócot készítettünk 32 fő részére. Amennyi kiló hús, annyi kiló káposzta. Elkészítési idő kb. 3-3,5 h. Mikor minden megpuhult és elkészült, kiszedjük a tölteléket és berántjuk a káposztát. A végén tejföllel tálaljuk.

A töltött káposzta
 

VARGABÉLES (4 főre):
 
A vargabéles alapanyagai
 



·       1 csomag réteslap

·       0,5 kg cérnametélt

·       Olvasztott vaj

·       25 dkg mazsola

·       0,5 kg túró

·       4 tojás fehérje

·       4 tojás sárgája

·       2 dl tejföl

·       20 dkg kristálycukor

·       Vaníliás cukor

·       Citromlé és citromhéj

·       10 dkg vaj

 

A házi levestésztát, mely tojás és víz keveréke, rövid idő alatt kifőzzük forró vízben. Miután megfőlt, kivesszük, lecsöpögtetjük és beletesszük egy tálba.

A töltelék alapja a túró. Az összetört túróhoz hozzáadjuk a tojássárgájákat (a fehérjét külön tesszük),  a tejfölt, a cukrot, a vaníliás cukrot, citromhéjat és a citromok levét valamint az előre beáztatott  mazsolát. Majd jó alaposan összekeverjük. A töltelékünkhöz hozzáadjuk a kifőtt cérnametéltet és kézzel jól összegyúrjuk.

A réteslapokat kivajazott tepsibe tesszük és a tetejüket is megkenjük olvasztott vajjal. Az elkészült masszánkat a tepsiben lévő réteslapokra öntjük és ráhajtogatjuk a levelestésztát. Felhelyezünk még egy adag réteslapot és jó alaposan megkenjük olvasztott vajjal. Mehet a sütőbe. A megsült édességeket megszórjuk porcukorral és eperöntettel tálaljuk.

 

Jó étvágyat!

Vargabéles


Az elkészités módját bemutató videó az alábbi linken elérhető:


 A bejegyzést készítette: Jenei János, Ivkovič Krisztina és Bors-Fiszli Edit

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze